Versenyfutás a vakcina-forgalmazásért

2020. április 28. - Periodista.

Megkezdődött a nagy versenyfutás a COVID-19 elleni vakcina forgalmazásáért, mégpedig "ígéretes" résztvevőkkel: a legelső benevezőnek az oxfordi egyetem kutatólaborját (Dr. Sarah Gilbert csapata) és a hozzájuk kapcsolódó brit forgalmazói köröket - főként az Oxford Vaccine Group -ot - tekinthetjük, hiszen ők voltak az elsők, akik egy idei időpontot, mégpedig a szeptember hónapot jelölték meg a vakcina tömeg-gyártására. A második nagy "versenyző" az indiai Serum Institute és az Adar Poonawalla nagyvállalat, melyek még korábbra tervezik a tömeggyártást, de ők is az oxfordi "csoda-anyagot" szeretnék forgalmazni. [forrás: businessinsider.com] Az előrehozott tömeggyártást úgy teszik lehetővé, hogy "átugorják" az alapos tesztelések fázisát és saját felelősségre kezdik meg "terítést" viszonteladói hálózatukba.

vakcina_covid.jpg

kép forrása: theguardian.com (Dado Ruvić/Reuters)

További benevezők vannak még a vakcina-versenyre Franciaországban és az Egyesült Államokban, de Németország is ott tart már, hogy embereken tesztelik saját oltó-anyagukat. (Az emberi teszteket egyébként az USA kezdte Seattle -ben.) Jelenleg a világ szinte minden fejlett országa folytat kísérleteket a gyógyszer és a vakcina elkészítésére egyaránt (és vannak az említett államok mellett más országok is, ahol reménykeltő eredményeket értek el. Ilyen hazánk is.)

Valószínűsíthető, hogy 2020 őszére egyidejűleg több vakcina is rendelkezésre áll majd a Föld több pontján, kérdés azonban, melyik országban kerül ELŐSZÖR a lakosság számára is elérhető helyekre az oltóanyag? Van ebben felelősség, hiszen nem megfelelő tesztelési procedúra nélkül a tömeges oltás megkezdése nem várt hatásokat generálhat például a mellékhatások terén (nem beszélve arról, hogy akár hatástalan is lehet a SARS-CoV-2 vírussal szemben).

covid_terkep.jpg

A forgalmazás lehetővé válása szigorú egészségügyi szabályokhoz kötött szinte minden országban, az már más kérdés, hogy úgymond "saját felelősségre" bizonyos helyeken tesztelések nélkül is beadható az oltóanyag. A vakcinák "működési elve" az, hogy a szervezetet felkészítik az adott kórokozó "támadására" azzal, hogy előzetesen egy hasonló hatással "provokálják a testet. Dr Kulcsár Andrea infektológus és védőoltás szakértő ezt így fogalmazta meg két éve egy védőoltásokról szóló interjújában (melyet volt szerencsém annak idején olvasni, mikor saját gyermekeim védő-oltásán gondolkodtam az influenza szezonban):

" ... A védőoltások többségében valójában nincs semmilyen élő kórokozó, hiába alakul ki láz, valójában csak “átverjük” az immunrendszert, a szervezet nem fertőződik meg semmivel. A védőoltás olyan, mint egy szimulációs hadgyakorlat, amikor elpróbálják az eseményeket, így baj bekövetkeztekor, az ellenség valódi megjelenésekor már hatékonyabban fog működni a rendszer. ..." /Dr. Kulcsár Andrea, 2018.04.01./

A vakcinák egy részében élő, legyengített kórokozók, másik részükben inaktivált, elölt kórokozók, harmadik részükben pedig antitestek találhatóak (ez az aktív és passzív immunizáció). A hatás mindegyik esetben ugyanarra épül: az emberi szervezetet "megtanítják" védekezni az adott fertőződéssel (kórokozóval) szemben.

A járvány jelenlegi állapotában - amikor Európában talán lassú csökkenés, az USA -ban mérsékelt bővülés zajlik, miközben Afrikában és Ázsiában robbanás előtti állapotról beszélnek a szakértők - a vakcina a gyógyszer egyidejű megjelenése hozhat megoldást: az egyik az egészségeseket immunizálná, a másik a fertőzötteket gyógyíthatná meg.

periodistas_szeles_logo.jpg

2020.04.28.13:16

Igaz, hogy a BCG oltások miatt a magyar lakosság védettebb?

Néhány napja terjed az interneten az a vélemény, hogy a Magyarországon 1954 óta kötelező és még a szülőszobákban mindenkinek beadott BCG védőoltás védettebbé teszi a magyar lakosságot a koronavírus fertőzéssel szemben, mint más országok lakosságát (ahol ezt az oltást nem végzik el a születések után). Müller Cecília országos tisztiorvosnak feltették ezt a kérdést (április 5-én) melyre a doktornő azt válaszolta: "eddig ez még nem nyert tudományos bizonyítást". Ugyanakkor a szakértők egy része szerint igenis létezik ez a fajta "védettség" és nagyon is sokat számít a járvány terjedését és pusztítását tekintve. De mi is ez a BCG oltás?

A BCG vakcinát két francia tudós, Albert Calmette és Camille Guerin fejlesztte ki, a gennyes agyhártyagyulladás és a miláris TBC (azaz tuberkulózis, tüdővész vagy gümőkór)  ellen, kifejezetten újszülött korban és kisgyermekkorban történő beadásra.

bcg.jpg

A betegség kórokozója egy baktérium, a Mycobacterium tuberculosis, melyet először Robert Koch izolált, 1882-ben. A már említett védőoltást, vagy vakcinát aztán 1921-ben készítette el Calmette és Guerin, így az neveik kezdőbetűit kapta megnevezésül: Bacille Calmette - Guérin = BCG.

Érdekes megfigyelés, hogy azokban az országokban, ahol a BCG oltásokat nem végzik el gyermekkorban, sokkal pusztítóbb a COVID-19 hatása és több a haláleset is. Ilyen ország: az USA, illetve Olaszország, Spanyolország és Franciaország [forrás: D. Ruppert Mihály semmelweis.hu] A járvány terjedésének mértéke és a halálesetek száma valóban magas ezekben az országokban. Az alábbi táblázat a Worldometers április ötödikei adatait tartalmazza és jól mutatja, hogy az első 5 legfertőzöttebb ország közt ott szerepel az a négy is, ahol nem végeznek BCG oltásokat (vagy az nem kötelező jellegű, mint az Egyesült Államokban):

jarvagy_elso5.jpg

Az elméletet amerikai epidemiológusok is tárgyalták egy néhány nappal ezelőtti tanulmányukban és ugyanarra a következtetésre jutottak, mint a magyar kutató: van összefüggés a BCG védőoltás tömeges (és kötelezően általános), gyermekkori beadása, illetve a járvány súlyossága között.

Bár laikusként furcsa, hogy egy baktérium elleni védőoltás, hogyan immunizálhat egy vírus ellen, vagy legalábbis hogyan enyhítheti egy vírusos betegség lefolyását, a tudósok, köztük Dr. Ruppert Mihály véleménye mindenképp figyelemreméltó. Ha igaz ugyanis a felismerés, az kifejezetten jó hír a magyarok számára, hiszen egy enyhébb lefolyású járványt jelent(ene), kevesebb halálesettel.

Viszont sajnos az 1954 előtt születettek esetében, vagyis a 66 év felettieknél ez sem jelent vigaszt, mert ők nem kapták meg a TBC vakcinát gyermekkorukban (lévén, hogy Magyarországon csak 1954 óta adják a BCG védőoltásokat). Az idősek védelme tehát mindenképpen kiemelt jelentőségű (akár igaz a hír, akár nem).

Remélhetőleg a közeljövőben tudományos megerősítést nyer majd a BCG oltások jelentősége a COVID-19 kapcsán és így hangyányit csökkenhet félelmünk.

Blogunk előző posztja: Ha jön a kijárási tilalom

periodistas_szeles_logo.jpg

2020.04.05.12:54

Ha jön a teljes kijárási tilalom

Egyelőre senki nem tudja mit jelentene a "teljes kijárási tilalom", csak annyi infó jelent meg eddig a hazai sajtóban erről, hogy Gulyás Gergely szerint ez a lépés államcsődhöz vezetne ha meglépnék. Általában véve mind a nemzetközi, mind a hazai közvélemény két táborra oszlik a témát értékelve: az egyik csoport szerint a teljes kijárási tilalom olyan mértékben vetné vissza a gazdaságot (a világ bármely országában), hogy az nagyobb kárt okozna, mint a lakosság akár 10-15 százalékának (vagy még többnek) a megfertőződése. A másik álláspont azonban azt mondja: az emberélet a legfontosabb így még jelentős gazdasági kár esetén is meg kell lépni, mert CSAK így fékezhető meg a járvány.

kijarasi.jpg

Szerbia [kép forrása: szeged365.hu]

Nos, a kérdés elgondolkodtató. Szerbia el is gondolkodott rajta, majd döntött: szombattól, azaz április ötödikétől elrendelik a teljes kijárási tilalmat Szerbia egész területén. Ez annyiban jó hír Magyarország számára, hogy megfigyelheti egy közeli szomszédjánál a lépés eredményességét. Visszaesik majd a fertőzések száma? Vagy inkább összeomlik Szerbia gazdasága? A tét: a gazdaság, az államkassza és az emberek pénztárcája bírja tovább, vagy a vírus? Kíváncsiak leszünk, mi változik a rácoknál: jelenleg a Worldometers adatai szerint Szerbiában 1908 fő a fertőzött és 51 az elhunytak száma, ami valamivel súlyosabb helyzetet mutat, mint nálunk (Magyarországon a mai napig 733 a fertőzött és 34 az elhalálozottak száma).

Ami a teljes kijárási tilalmat illeti: a kereskedelem és fogyasztás totális visszaesését vonhatja maga után, ami töredéknyi ÁFA bevételt jelentene az állam számára. Márpedig az állam legelső számú bevételi forrása mint tudjuk nem a személyi jövedelemadó (amit kevésbé érintene a lépés), hanem az ÁFA (általános forgalmi adó) Minden hazánkban eladott termék után (kivéve a jövedéki adó alá esőket, mint a benzin vagy dohányáru), az államkassza és költségvetés komoly pénzekhez jut. Ha pedig az államnak nincs bevétele, akkor kénytelen a kiadásait mérsékelni, vagyis például csökkenteni a közel másfél millió állami szférában dolgozó fizetését (tanárokét, rendőrökét, közalkalmazottakét, egészségügyi dolgozókét [pedig az övékét épp emelni készül jelenleg] ... stb). De fajulhat odáig is a helyzet, hogy emelni kénytelenek az SZJA -t vagy bizonyos termékek árait (vagy azok adóhányadát).

Ha tehát államcsőd nem is lenne egy átmeneti, teljes kijárási tilalom esetén, a magyar gazdaság akkora visszaesést szenvedne, hogy évekig nyögnénk hatásait (mondjuk így is nyögni fogjuk az sajnos biztos). Ugyanakkor nem tudhatjuk meddig romlik még a járvány-helyzet. A halálesetek száma erősen növekszik és a napi 30-40 új fertőzés felugorhat napi több százra (ahogyan Dél-, és Nyugat-Európában).

Persze kérdés az is, mit jelentene pontosan a teljes kijárási tilalom? Rendőrök, katonák fokozott járőrözését a nap legnagyobb részében? Aki nem boltba megy szatyorral, gyógyszertárba recepttel, vagy munkába munkáltatói igazolással, azon kattan a bilincs? Talán túlzó ez így, de mégis érdekes, mennyire boríthatja fel eddig is átszabott életünket a lépés. És a legfőbb kérdés: mi történne a gazdasággal?

Kíváncsiak vagyunk olvasóink véleményére is a kérdésben:

Friss hír: a járvány magyarországi terjedésével foglalkozó operatív törzs április 8-án, szerdán foglalkozik a teljes kijárási tilalom kérdésével és a kormány felé való javaslattétellel.

periodistas_szeles_logo.jpg

2020.04.04.23:31. 

Nagy válságok a történelemben

Az emberiség az írás feltalálása óta, vagyis az elmúlt 5 évezredben számtalan nagy válságot átélt már. Óriási megrázkódtatás jelentett például Krisztus előtt 1200 évvel az úgynevezett tengeri népek támadása, mely elsöpört számtalan Kis-ázsia kultúrát (pl a Hettita Birodalmat) és teljesen átrajzolta a korabeli világ képét. Aztán jött az asszírok, majd a perzsák özönvíz-szerű támadása (a Krisztus előtti első évezredben) mely komolyan fenyegette az éppen sarjadó európai kultúrát  - többek közt a Hellasz virágzását - és az ókori Egyiptomot.

valsagok_plataia.jpg

Az ókor nagy traumái persze nem értek véget a görög-perzsa háborúkkal, jött Róma fénykora és előbb a pun háborúk pusztítása (Krisztus előtti II.-III. század), majd a nagy rabszolgafelkelések kora (szicíliai rabszolgafelkelés Kr.e. 138-132, Spartacus-felkelés Kr.e. 74-71). Róma hosszú történelme alatt rengeteg nagy hódító hadjáratot indított és számtalan felkelést vert le, melyek hatalmas terheket róttak a lakosságra. Végül Krisztus után 476-ban a latinok birodalmát is elérte a vég: jött a hun hódítás és a népvándorlás kora, melyben az egykoron virágzó birodalom nyugati részeit elözönlötték a barbár germán törzsek. Összeomlott a római életforma és kultúra, helyét pedig átvette a kereszténységre épülő feudalizmus és hűbériség rendszere. A keleti rész még ezer esztendőt keresztül fennállt, 395-től egészen 1453-ig, amikor az oszmán terjeszkedés bekebelezte Bizáncot is.

valsagok_hunok.jpg

A középkor aztán valóban bővelkedett válságokban és katasztrófákban: a frankok és avarok hódításait, háborúit a keresztes hadjáratok kora követte (1095-1291), amikor Európa egyszerre nyögte a Jeruzsálem felé vándorló keresztesek fosztogatásait és a rablólovagok portyáit (melyek komplett falvakat, településeket dúltak fel). Eközben Ázsia mélyéről elérte a kontinenst a tatárok százezres hada, majdnem kiirtva a magyar-lengyel területeket. Később következett a "sötét XIV. század" parasztfelkelésekkel, éhínséggel, háborúkkal - mint a 100 éves háború Franciaországban (1337-1453) - és a 30 millió áldozatot követő pestis (dögvész vagy Fekete halál). A történelem eddigi legnagyobb járványa 1347 és 1353 közti 5-6 évben elpusztította a 80-90 millió lakosú Európa több, mint egyharmadát. A bubópestisben szenvedők nyirokcsomói megduzzadtak, majd jött a hasmenés, hányás és a bőr vérellátásának zavarai miatt a fekete foltok megjelenése az arcon és ujjakon (innen a Fekete Halál elnevezés). A tüdőpestis legfőbb tünete véres köpet volt és még gyorsabb halált hozott, mint a bubópestis: rendszerint a kórokozó szervezetben megjelenésétől számított 10-14 napon belül.

valsagok_inkvizicio.jpg

Az emberiség legválságosabb korszakát a világháborúk után, a középkor vége jelentette, amikor az átlag-életkor a legalacsonyabb, a gyermekhalandóság pedig a legmagasabb volt. Fokozta a középkor általános rossz körülményeit az egyházi inkvizíció rendszere is, amikor a földesurak sanyargatását (a magas adókat) a papok elnyomása is fokozta és a nőkre a boszorkányság bűnét, a férfiakra pedig az eretnekség vádját süthették bármikor (iszonyatos kínzásokkal halálba segítve a "bűnösöket").

Az újkor némi javulást hozott a XVI. században, de újabb nagy háborúkat is eredményezett: megkezdődtek a gyarmatosító harcok (Amerika meghódítása, aztékok, maják, inkák leigázása), megjelentek Európa peremén a török hódítók (500 évre bekebelezve a Balkánt és 150 évre a Magyar Királyság egy részét) és milliókat irtott ki a XVII. századi Európát pusztító 30 éves háború. Ebben a német fejedelmek viseltek hadat a német-római császári hatalom ellen, miközben komplett városokat gyilkoltak halomra a több ezres (tízezres) zsoldoscsapatok. A XVIII. század végén kirobbant a nagy francia forradalom, melynek egyes szakaszai ismét soha nem látott szenvedést hoztak: a jakobinus időkben ugyanis 30 ezer francia polgárt nyakaztak le a guillotine nevű elmés "lefejező géppel" (alig egyetlen esztendő alatt).

valsagok_nyaktilo.jpg

Aztán felbukkant egy korzikai kisnemes (és katonatiszt), aki Bonaparte Napóleon néven meghódította Európát és 60 csatában győzte le sorra ellenfeleit. A napóleoni háborúkban (1799-1815) újra milliók haltak meg, többnyire a csatatereken, de gyakran a nélkülözés miatt. Közben újra és újra felbukkantak járványok: minden évszázadban visszatért a pestis, illetve - főleg a XIX. században - pusztított még egy egész sor bakteriális (baktériumok által terjedő) fertőző-betegség, mint a kolera, a hastífusz és a lepra.

Az európán kívüli világ a XIX. században a gyarmatosító hatalmak hódításait, háborúit nyögte: Anglia és Franciaország minden kontinensen óriási területeket szerzett meg magának, gyakran valósággal kiirtva a helyi, elmaradott népességek hadseregeit. A Brit Birodalom 30 millió négyzetkilométeres hatalmas impériumával a világtörténelem legnagyobb befolyási területét hozta létre a századfordulóra.

A XX. század újabb forradalmakat és világháborúkat hozott: 1914 és 1918 között az első, majd 1939 és 1945 közt a második nagy világégés együttesen közel 100 millió halálos áldozatot követelt, amihez hozzá számítandóak a nagy önkényuralmi rendszerek - nácizmus, fasizmus, kommunizmus - áldozatai is. Közben óriási gazdasági válságot jelentette a "nagy gazdasági világválság" is 1929-1932 között.

valsagok_vhaboru.jpg

A háborúkat népirtások kísérték: 1915 és 1917 között az örmény népirtás Törökországban, majd 1933 és 1945 közt a zsidó népirtás (holokauszt) Európában. Ez utóbbi 6 millió áldozatot követelt és hihetetlen szenvedést hozott azokra, akiknek egyetlen bűne származása volt. Új jelenségként jelentek meg a koncentrációs és kényszemunka táborok: a nácizmus alatt például Auschwitz-Birkenauban (ahol gázkamrákban ölték tömegesen az embereket) a kommunizmus alatt pedig a Szovjetunió GULAG táboraiban (például Szibériában), ahol halálra dolgoztatták a politikai foglyokat. 

valsagok_holokauszt.jpg

Iszonyúan nagy szenvedést hozott a világra, a történelem második legnagyobb járványa, a spanyolnátha is: mely az első világháborút követő években, 1918-1920 közt 20 millió ember halálát okozta. Bár ez a járvány az Egyesült Államokból indult ki, első közzétett jellemzőit és adatait Spanyolországhoz kötötték, ezért lett elnevezése is a spanyolnátha. Ezt már nem baktérium okozta (mint a pestist, a kolerát vagy a leprát) és megfékezése is nehezebbnek bizonyult.

A második világháború vége elhozta az atomkorszakot, mely 1945 augusztusában két atombomba ledobásával ébresztette rá arra a világot, hogy ez az új erő iszonyúan nagy veszélyt jelent a Föld egészére. A későbbi atomkatasztrófák is ezt igazolták, így a Majakban (1957), Csernobilban (1986) és Fukusimában (2011) bekövetkezett tragédiák. Ugyanakkor az emberiség idővel megtanulta kordában tartani és megfelelően használni a maghasadásban rejlő lehetőségeket, így ma világszerte több száz atomerőmű biztosítja az elektromos áramot civilizációnk számára. 

valsagok_csernobil.jpg

Bár a hidegháború (1946-1991) vértelenül ért véget, több, mint négy évtizedes időszakában több háborút is generált szerte a világban: koreai háború, vietnami háború, afganisztáni szovjet intervenció ... stb. A legnagyobb hidegháborús konfliktusban, a vietnámi háborúban 1955 és 1975 közt két millió vietnámi és közel 60 ezer amerikai halt meg teljesen értelmetlenül. Aztán a modern idők új problémákat hoztak: megjelent a nemzetközi terrorizmus és az azt kísérő háborúk sora (Irak, Afganisztán, Szíria). A nemzetközi biztonságpolitikai helyzet újra félelmekkel teli világot teremtett: az iszlám nevében ártatlanokat gyilkolók bárhol és bármikor fenyegetni tudták (és tudják) a nyugati világ lakosait. 2001 szeptember 11-én 2995 ember halt meg a terroristák által eltérített majd a New-Yorki WTC tornyokba csapódó repülőgépek pusztítása nyomán.

valsagok_wtc.jpg

Az emberiség történelme tele volt katasztrófákkal, háborúkkal, járványokkal és egyéb tragédiákkal. A poszt ezeknek csupán töredékét tudta feleleveníteni, de már ezekből is kitűnik, hogy a válságok a kezdetek óta képezik szerves részét életünknek. Most a legújabb csapást a koronavírus járvány jelenti, melynek sajnos még nem látjuk a végét. Csupán bízhatunk abban, hogy miként a többi nagy válságot, ezt is átvészeljük majd valahogy. De a kérdésre, hogy meddig tart még a koronavírus-járvány kérdésre mi is csak találgathatunk.

Blogunk legutóbbi posztjai: Teljes kijárási tilalom, utolsó posztunk: Igaz, hogy a BCG oltások miatt a magyar lakosság védettebb?

periodistas_szeles_logo.jpg

2020.03.31.15:07

Ami hatásos a koronavírus ellen

Egyelőre nincs "csodaszer" de készül már a vakcina, az amerikaiak legalábbis gőzerővel dolgoznak rajta és Németországban is vannak már részeredmények. Emellett antitest kutatások is zajlanak: az Utrechti Egyetem és a hollandiai Erasmus Orvostudományi Központ kutatói állítólag már megtalálták a hatékony ellenanyagot, csak a tesztelések és igazoló kísérletek tartanak még hónapokig. A legfrissebb hírek szerint pedig a WHO kutatói találtak négy olyan hatóanyagot, melyek képesek gyógyítani a COVID-19 -et, de legalábbis segítik a felépülést belőle. (Az egyik a korábban is már tesztelt klorokin nevű vegyület, melyet eddig főleg malária kezelésére használták.)

vedekezes.jpg

Mindhárom megoldás - a vakcina, az ellenanyag és a gyógyszer is - megszülethet akár 6-12 hónapon belül is. (Ez az egészségügyi törvények, előírások szigorúságán múlik, melyek minden országban bizonyos számú kísérletet és adott hosszúságú tesztelési időszakot írnak elő a forgalmazás előtt.) Csak az a gond ezzel az egésszel, hogy nekünk MOST kellene mind a vakcina, mind az ellenanyag, mind a gyógyszer. Mi lehet akkor hatásos a SARS-CoV-2 (koronavírus) ellen? Nos a közismert tényezők mellett van még valami. De előbb a három védekezésről:

  1. -- kerülni az érintkezést másokkal
  2. -- rendszeresen kezet mosni, kézmosások közt nem nyúlni arcunkhoz, szánkhoz
  3. -- szájmaszk viselése, ha elkerülhetetlen lakhelyünk elhagyása

A negyedik, amit megtehetünk az a D vitamin rendszeres szedése. A D vitamin szervezetünkre gyakorolt kedvező hatásáról, betegség és rák megelőző tulajdonságairól már évek óta olvashatunk különböző orvosi cikkeket, tanulmányokat. (A témában az egyik legjobb cikket a semmelweis.hu jelentette meg néhány éve.) Most azonban az is egyértelművé vált, hogy immun-erősítő hatása kulcsfontosságú lehet a koronavírussal szembeni védekezésben (források: itt és itt illetve itt). A D3 vitaminból naponta 1000 - 4000 Nemzetközi Egység (NE) szedése ajánlott, amihez szabad levegőre és napfényre kijárás is javallott. Ez némileg ütközhet a kijárási korlátozással, de a rendelet 4. § d) pontja és az 5. § megengedi a szabadidős tevékenység végzését egyedül vagy egy háztartásban élőkkel.

A járvány a mai napig (azaz március 28-ig) világszerte 622 548 megbetegedést okozott és 28 812 halálesetet generált. (adatok forrása: worldometers)

korona_orszagonkent_marc26.jpg

forrás: nypost.com

A fenti térkép-ábra szerint a legtöbb fertőzés listáján az első helyet a napokban átvette az Egyesült Államok, ahol 100 ezer fölé emelkedett a fertőzöttek száma (ez Kínánál és Olaszországnál is magasabb). Az elhalálozást illetően továbbra is Olaszország (Lombardia tartomány) vezet, ahol már elérte (és meghaladta) a 9 ezret a vírus halálos áldozatainak száma.

A későbbiekben talán jön már a mérséklődés a legrégebb óta járvány sújtotta országokban és a csúcs elérését követően remélhetőleg csökkenni kezd végre a megbetegedések száma. Most a legfőbb probléma az, hogy a lakosság mozgása és érintkezése miatt még mindig bővül szinte mindenhol a fertőzöttek köre [lásd a lenti térképet a szomszédos országokról]. Azok közül pedig akik megkapják a koronavírust, 15-20 százalék kórházi kezelésre szorul (többnyire intenzív osztályokon).

korona_eu.jpg

Amit mi, egyszerű lakosok, polgárok megtehetünk, az az otthon maradás és a védekezés, az említett három eszköz mellett (érintkezések minimalizálása, kézmosás, szájmaszk viselés) "D" vitamin szedésével is.

periodistas_szeles_logo.jpg

2020.03.27.14:53

A vírus terjedési sebessége

A SARS-CoV-2 (severe acute respiratory syndrome coronavirus 2) vírus és az általa okozott betegség (a COVID-19) terjedési gyorsasága elképesztő adatokat mutat.Az előrejelzések szerint hamarosan a Föld összes országában megjelenik.

korona_terjedes.jpg

Míg a szezonális influenza esetében a sokkal rövidebb, vagyis alig 2-4 napos lappangási időszak alatt 1,3 a reprodukciós ráta (vagyis egyetlen ember ennyi másiknak adja át a kórokozót), addig a koronavírus (COVID-19) esetében az akár 14 napra is kitolódó lappangási fázisban 2,5 a reprodukciós ráta. Ez éppen duplája az ismert influenza vírustörzsekének. Szintén megdöbbentő különbségeket látunk az elhalálozási arány és a kórházi ápolásra szorulók aránya terén: míg a szezonális influenzánál 0,1% alatt van az elhalálozási ráta (és 2% a kórházra szorulók aránya), addig a COVID-19 esetében 3,4% -ot is eléri a halálozási ráta (és 19% a kórházi kezelésre szorulók aránya).

virusterjedes.jpg

De visszatérve a vírus terjedésére: 2019 novemberében kezdődött a járvány Kína kellős közepén, Vuhanban (a mai feltételezések szerint egy húspiacon, valamilyen állatról [talán denevérről] emberre terjedve)  és alig másfél hónapra rá, 2020 januárjának közepére a vírus már  meg is jelent Európában (egyszerre több helyen is). Közben elárasztotta Iránt és Dél-Koreát, mely országokban a helyi adottságok miatt (Iránban a vallási szokások okán, Dél-Koreában pedig a hatalmas népsűrűség miatt) robbanásszerű sebességgel szaporodott el. Ez alatt Európában Olaszország és Spanyolország egyetlen hónap alatt (február közepére) lett fertőzés sújtotta terület: Olaszországban február 21-én hunyt el az első áldozat és március 9-én került karantén alá az egész ország. Következett Németország és Franciaország (kiemelkedő fertőzésszámokkal), majd szinte minden európai ország.

Ami furcsa módon kimaradt: az a trópusi övezet (Afrika és Dél-Amerika egy része), illetve Oroszország, ahol talán a kisebb arányú kereskedelmi és egyéb mozgás (talán egyéb ok miatt) de nagyságrendekkel kisebb arányban jelent meg a COVID-19. Most azonban az Egyesült Államokon a sor: március 23-án elérte a 35 ezret a fertőzöttek és 458-at a halottak száma. Halálesetek terén sajnos még most is Olaszország vezet, ott a 69 176 fertőzéshez már 6820 elhalálozás társul (március 25-i adat). A frissülő számokról a worldometers.info közöl aktuális adatokat. A lenti térkép (forrása: thesun.co.uk) még a március 23-i számokat mutatja, szemléletesen:

virus_aldozatszam_terkep.jpg

A friss adatok szerint (március 25-én 10 órakor) már 425 ezer felett van a fertőzöttek száma (a világon összesen) és 18 951 -el haláloztak el a koronavírus következtében (36 százalékuk Olaszországban).

A továbbiakra két forgatókönyv képzelhető el: az egyik szerint a nagy népességszámú és sűrűn lakott országokban az elkövetkező hónapokban "robban" még csak a járvány, - például az USA nagyvárosaiban (New Yorkban, Los Angelesben) illetve Indiában és Afrika egyes régióiban (pl. Nigériában) - ugyanakkor a már 1-1,5 hónapnál régebben járványnak kitett területeken lassú mérséklődés kezdődik majd (pl Olaszországban, Spanyolországban); míg a másik forgatókönyv szerint a nagy lakosságú államok fertőzöttsége azonnal visszahat Európára, így 1-2 hónapon belül ott sem várható sajnos mérséklődés.

A koronavirus.gov.hu felmérése szerint az eddig megfertőzöttek három leggyakoribb tünete a következő: láz (88%), száraz köhögés (68%), gyengeség-fáradékonyság (38%)

periodistas_szeles_logo.jpg

2020.03.25.11:07

Mi lesz az érettségikkel?

Lassan két hete tart a magyarországi vészhelyzet és sajnos még nem nagyon látszódik, hogy a Koronavírus járvány mérséklődne bárhol is Európában. Az epidémia kiindulópontjában, a kínai Vuhanban november végén regisztrálták az első fertőzöttet és március elejére ért véget náluk a járvány, vagyis ott 3,5 hónapig tartott az egész. Csakhogy nem volt olyan súlyos a helyzet, mint mondjuk Olaszországban, vagy Spanyolországban. Amellett a kínai diktatúra (és megszállottság) nem vethető az európaihoz, hiszen míg ott a fegyelemhez és kivégzésekhez szokott lakosság vakon teljesít mindent, addig itt jól tudjuk mi a helyzet. Vagyis attól hogy ott 3,5 hónap alatt lefutott az ügy, itt nem valószínű, hogy olyan gyorsan véget érne. Még a legoptimistább forgatókönyvek is nyári - őszi lecsengéssel kalkulálnak. Kérdés tehát: mi lesz a május első hetére tervezett írásbeli érettségikkel és a júniusi szóbelikkel?

erettsegi.jpg

A jelenlegi hivatalos álláspont "esetleges halasztásról" szól, ami lehet 1-2 hónapos csúszás is. Ez azonban felborítana mindent, a felvételi eljárásokat, továbbtanulást, mindent. Amellett egy nyárra halasztott érettségi - ha még tart a járvány - ugyanolyan epidemiológiai kockázatot jelent, mint egy májusi. Például írásbelin az egy teremben dolgozó fiatalok megfertőzhetik egymást, a szóbelin egyetlen terembe zárt érettségi bizottság járvány-kockázatot jelent (még ha csak egyetlen tanuló vizsgázik is, a bizottságnak jelen kell lennie) ... stb, stb.

Az egyetlen valódi megoldást az jelentené, ha a járvány-érintett évfolyamok egy teljes évvel később érettségiznének, vagyis a 2021-es "érettségi "szezonban" dupla évfolyam tenne vizsgát országszerte. Egy teljes évnyi haladékot jelentene mindez és 2021 májusáig szinte bizonyosan lefutna a járvány. Ezzel nem borulna fel az érettségi és felvételi időrend, nem lennének torlódások, nem kellene új processeket kidolgozni és nem kerülne veszélybe 100 ezer érettségiző diák egészsége és majdnem ugyanennyi tanár biztonsága sem.

Persze a dupla mennyiségű diák leérettségiztetése 2021-ben nagyobb kihívások elé állítaná a szervezőket, hiszen kétszeresére nyúlna az érettségi időszaka is, ám erre az előre pontosan ismert nehézségre (és többlet-terhelésre) bőven lenne idő felkészülni. (Több, mint egy esetleges nyári - őszi kínlódásra a járvány közepén.) Ugyanakkor előnye is volna: például az, hogy a jelenlegi végzősök, akik a tizenkettedikes tananyagnak csak 60%-át kapták meg formalizált oktatásban (a többit elvileg távoktatásban), így lehetőséget kapnának a maradék 40% átvételére is személyes előadásokon. (Bejárhatnának iskolai felkészítőkre, a járvány lecsengése után.)

Nem tudni mikor hozza meg a kormány a szükséges döntéseket a témát illetően, de hamarosan muszáj lesz dűlőre jutniuk az előkészületek miatt. Persze most minden szakértő, orvos és kutató a jövőt találgatja. Jelenleg a csoportos terjedés fázisában már napi 30-60 fertőzött-szám növekedéssel kell számolnunk, ami a harmadik fázisban még hatványozódhat is. A legvalószínűbb így az, hogy éppen akkor tetőzik majd nálunk a járvány, amikorra az érettségikre kerülne sor, azaz május eleje és június közepe közt. Reméljük józan döntést hoznak vezetőink.

iskola.jpg

A felelős döntés most, ebben a helyzetben az egy éves halasztás volna. Reméljük ez lesz idén a legkeményebb verdict, amit meg kell hozni odafent!

periodistas_szeles_logo.jpg

Amikor maga az orvos fertőzi le a fél várost Koronával

Helyszín: egy vidéki, Dél-magyarországi nagyváros egyik szakklinikája, főszereplő: egy rangos - neves, megbecsült főorvos, aki magánrendeléseken is praktizál és naponta százakkal találkozik. Mellesleg a Koronavírus-bizottság feje és a kormánypárt egyik legmegbecsültebb helyi támogatottja a településen. A történet szerint a járványhelyzet kezdetén Ausztriába utazik egy kis síelésre (egy Dél-tiroli [olaszországi] kitérővel), majd hazatérve rögtön felveszi a munkát és teli-erőből kezd gyógyítani, betegeket kezelni a klinikán illetve saját pácienseinél egyaránt, anélkül, hogy mondjuk vállalná a külföldi utazás után KÖTELEZŐ 14 napos karantént. Tegyük hozzá egészségügyi dolgozóként eleve necces a külföldre utazása (a februárban kezdődő európai vészhelyzet kellős közepén). Ennek dacára főhősünk dolgozni kezd: embereket operál, betegekkel találkozik, viziteket tart és közben más orvosokkal beszél, sőt egyéb klinikák vezetőivel, orvosaival konzultál, egy hét alatt cirka ezer emberrel kerülve kontaktba. Aztán ...  egyszer csak száraz köhögése lesz, magas láza, mellkasi fájdalma, nehézlégzése. Hopp egy gyors Korona-teszt, ami POZITÍV! ... WTF?!

korona.jpg

Az eset kiszivárgott, de nem csak az érintett városban, hanem az egész megyében is, miközben gőzerővel folyik az eset eltussolása (a pletyka terjedésével párhuzamosan), tekintettel az érintett orvos-professzor rendkívüli szakmai és politikai múltjára. (Aki beszél, az repül alapon.)

Az eset azért is érdekes, mert látlelete a hazai állapotoknak: nem hiszünk a járvány-védelem fontosságában, magasabb szinten pedig az eltussolásra játszunk, csak botrány ne legyen. Ugyanakkor egy orvos-professzor, a Korona-járvány szakmai csoportjának helyi vezetője részéről még így is megdöbbentő ez az egész történet. Mégis mi motiválhatta ekkora hanyagságra az illető főorvost?: Mi járhatott a fejében a "14 nap karantén kontra lefertőzök egy komplett klinikát és egy fél várost" dilemmájában?  Józan ésszel felfoghatatlan ez a kérdés?

Ami pedig a következményeket illeti:

Vajon hány beteggel és hány kollégával találkozhatott a derék főorvos hazaérkezése és koronatesztje között (kb 1-2 hét alatt) és hányat fertőzhetett meg ezek közül? Hány olyan betegre ragaszthatta a vírust, aki eleve legyengült állapotú, vagy krónikus betegségektől is szenved? Mekkora lesz a városban a Korona-járvány az esetet követően? És végül még egy érdekes kérdés: vajon megtudjuk e valaha is a valós számokat a járvánnyal kapcsolatban (az érintett településen és országosan is) és mellesleg lesz e következménye a doktor felelőtlenségének?

Jó kérdések ezek. Az eset egyébként több internetes újságban is megjelent a Halál Angyaláról, sőt maga az érintett személy sem tagadja már (mondjuk nem is igen teheti, csupán azzal menti magát, hogy a járvány kezdetén, vagyis a hivatalos vészhelyzet előtt volt külföldön). Akik viszont ismerik az egész sztorit az érintett megyében tudják mi az igazság: egy felelőtlen orvos ezreket fenyegető bűne, mely egy komplett várost sodort veszélybe. Éppen most, amikor amúgy is a legnagyobb a baj.

periodistas_szeles_logo.jpg

--- x ---

Magyarországon március 11-én hirdettek ki vészhelyzetet a járvány miatt és március 16-án zártak be az iskolák. Olaszországban február 21-én történt az első haláleset (10 napra rá már 30 volt a halottak száma). Március 4-én elrendelték az olasz iskolák bezárását, 7-én pedig a talján miniszterelnök aláírta Észak-Olaszország teljes karanténba zárását. Olaszország egésze március 9-én került karantén-lezárás alá.

Koronavírus - véletlen volna a felbukkanása?

Alig 4 hónap telt el azóta, hogy 2019 november 17-én Kínában azonosították az első "új Koronavírussal" fertőzött személyt. A kórokozó a SARS-CoV-2 (angolul: severe acute respiratory syndrome coronavirus 2) nevet kapta, míg az általa okozott betegséget COVID-19 -nek nevezték el. A "korona" elnevezést azért kapta, mert mikroszkópban mutatott képe a vírusburokból sugárirányban kinyúló fehérjekitüremkedések miatt napkoronára emlékeztették a vírust először kutató tudósokat. A SARS-CoV-2 forrásaként a vuhani vadhús piacot jelölték, meg ahol zoonozisként (állatról emberre terjedő betegségként) azonosították.

korona_virus.jpg

Március 18-ig világszerte összesen 206 900 fertőzéses esetet regisztráltak és 8272 -nél tart az elhalálozások száma. [forrás: CNN health] Legalábbis ennyi a hivatalosan bevallott esetszám, amiben nyilván nincsenek benne az állami kozmetikázások (szinte minden országban), az elhallgatott statisztikák és azok a fertőzöttek, akik nem fordultak orvoshoz (betegségük teljes lefolyása alatt). A hét legfertőzöttebb ország most a világon, sorrendben: Kína (80 894), Olaszország (31 506), Irán (17 361), Spanyolország (13 910), Dél-Korea (8413), Németország (10120), Franciaország (7730). [link]

Érdekességként megemlítendő: a Föld utolsó nagy járványa az 1918/20 -as spanyol-nátha járvány volt, mely legkevesebb 20 millió embert ölt meg (Európában kétmilliót). A 100 évvel ezelőtti pandémia az USA -ból indult ki (Kansasból) de mivel sokáig csak a spanyolországi adatokat tették közzé így a neve spanyolnátha lett. Érdekes módon éppen a fiatalokat sújtotta a leginkább, a halálesetek többsége 20 és 40 közöttiek közül került ki, akik mind másodlagos hatásként fellépő bakteriális tüdőgyulladásban haltak meg. Ez a járvány vitte el Ady Endrét, Kafka Margitot, sőt IV. Károlyt is.

A jelenlegi járvány is gyorsan terjed: alig telt el négy hónap és Európa rendkívüli állapotba került, Kína megroppant, az országok fele tanácstalanná vált. Nincs gyógyszer, nincs vakcina és nincs információ a vírus "működéséről". Véletlen volna? Valóban a semmiből érkezett? Aligha. Ha valamiféle "Pelikán-ügyiratként" tekintünk arra az elméletre, amin manapság egyre többen gondolkodnak el (utalva Alan J. Pakula 1993-as filmjére), kirajzolódik előttünk egy nagyon is valószínű forgatókönyv. Számomra ez ma Occam-borotvája a felmerülő kérdésekre adott legegyszerűbb (és legnyilvánvalóbb) válasz.

korona_jarvany.jpg

A kialakult helyzet ugyanis leginkább gazdasági szempontból katasztrófa - ami a háttérben összetettebb okokat valószínűsít -  a SARS-CoV-2 vírus miatt összeomlott Kína és Európa turizmusa, szociális ellátórendszere, munkaerőpiaca, oktatási és egészségügyi-hálózata, hamarosan bankrendszere is. Ugyanakkor kiugróan magas elhalálozás nincs, maradandó károk nem érték az erőforrásokat, csupán a "kulcs-országok" gazdasága sérült (Kína, Franciaország, Egyesült-Királyság, Németország, Olaszország, Spanyolország). Ha azt volt a cél, hogy relatíve gyorsan megbénuljanak és gazdaságilag visszaessenek bizonyos ipari országok, akkor a SARS-CoV-2 tökéletes eszköznek bizonyult ehhez. Enélkül egyébként is hogyan máshogyan lehetett volna ezt elérni? Pláne ilyen rövid idő alatt, mindössze 4 hónap elteltével?

Persze a károkat egyelőre nem lehet pontosan felmérni, hiszen közel sincs még vége: Franciaországban, Németországban, az Egyesült Királyságban és Közép-Kelet Európában még csak 1-2 hónap múlva (április - májusban) éri el a mélypontot a helyzet. (Sőt az sem kizárt, hogy nyár végéig vagy őszig húzódik a pandémiás időszak.) Nálunk jövő hétre várható a kijárási tilalom elrendelése, áprilisra - májusra pedig az ezres nagyságú fertőzött-szám.

Ami a szándékosságot illeti (szándékos vírus létrehozást és/vagy terjesztést), az első ezt alátámasztó tényező maga a térkép a járvány keletkezési helyéről:

kina_wuhan.jpg

Vuhan elhelyezkedése: Kína kellő közepén fekszik (főleg ha a szinte alig lakott nyugati részeket nem vesszük figyelembe). A fenti térképen is jól látszódik, hogy a Peking - Hajnan vonal (észak-dél tengely) közepén található, vagyis ha valakik egy egész Kínára kiterjedő járványt akartak volna elindítani, Vuhan tökéletes választás lett volna. És az is lett, ahogyan az elmúlt hónapok eseményei mutatták.

A második tényező (melyet a világ minden bűneseténél is mindig feltesznek a világ nyomozói): kinek állt érdekében? Nos, két jelentkező is akad, "akiknek" nem csupán érdeke, de lehetősége is adott egy világ-járvány megindításához: az USA és Oroszország. Mindkettőnek megvannak az okai a kínai és európai vetélytársak kiiktatására, a kérdés csak az: ki lépte meg végül. Vagy másképp fogalmazva: Putyin, vagy CIA? Mind Oroszországnak mind az Egyesült Államoknak vannak tartozásai (nem is kevés) Kína felé, mindkettejüket sérti a távol-keleti ország gyors és agresszív gazdasági terjeszkedése és mindkét államnak megvannak a biológiai-tudományos eszközei (szellemi apportja) egy ilyen lépés megtételéhez. Ráadásul Oroszországban alig akad fertőzött (legalábbis az ország méreteihez viszonyítva). Plusz az erős európai gazdasági hatalmak visszaesésével mindketten nyerni tudnak: a kínai mellett ugyanis a német, francia, brit, olasz vagy éppen a spanyol (és uniós) gazdaság is komoly vetélytársa az orosz illetve amerikai hatalmaknak.

A választ és saját verziónkat a megfogalmazott kérdésre nem adjuk meg, de arra kíváncsiak vagyunk, mire tippel a többség. Ezért kínáljuk fel a voksolás lehetőségét: 

periodistas_szeles_logo.jpg

2020.03.17.16:33

A politikai siker kulcsa: a közbeszéd tematizálása

Sokan találgatták már, hogy mi a politikai siker kulcsa napjaink Magyarországán, de a prioritási sor mindenkinél más és más. Vannak, akik szerint a nacionalista retorika a titok, mások úgy vélik, hogy a populizmus  a nyerő (mindig azt mondjuk, amit a többség hallani akar), megint mások pedig a vezérközpontú berendezkedésre esküsznek. Nos, talán ezek mind részesei a dolognak, de a legfontosabb nincs köztük, nevezetesen a közbeszéd tematizálásának elérése. Ez a kulcs és a nagy "titok". De mi is ennek a lényege?

bayer_bango.jpg

A közbeszéd tematizálása kommunikációs szempontból azt jelenti, hogy egy adott érdekcsoport (többnyire párt, vagy kormányzat) egy bizonyos eseményt, összefüggést, jelenséget vagy tendenciát a közösség ügyének beállítva és a politikai ellenfél ellen felhasználva a közbeszéd tárgyává tesz, vagyis mediatizálva, rákényszeríti annak folyamatos napirenden tartását minden politikai szereplőre és a közvéleményre. Célja rendszerint hármas: a saját szavazóbázis megerősítése - összetartása, másodsorban a politikai ellenfelek gyengítése (tönkretétele), harmadsorban pedig a valódi és súlyos problémák háttérbe szorítása (az azokra irányuló figyelem gyors és azonnali elterelése).

Manipulációról van tehát szó, a társadalom megtévesztéséről, sőt félrevezetéséről, mégpedig önös érdekek mentén. Hozzátehetjük: vannak olyan politikai kultúrák, ahol mindig más politikai szereplő tudja elérni a közbeszéd tematizálását (és többnyire csak rövid időszakokra), míg más országokban mindig ugyanaz az erő (párt) és mindig ugyanazokkal a trükkökkel, ráadásul hosszú távon képes elérni ugyanezt. Az előbbi csoportba tartoznak a nyugati demokráciák (USA, Franciaország, Egyesült Királyság, Németország ... stb), míg az utóbbi csoportba a keleti autokráciákat sorolhatjuk (Oroszország, Magyarország, Törökország ... stb).

A sok felsorolt negatívumok dacára egy legális politikai eszközről van szó, melyhez minden politikai szereplő folyamodhat. Persze az éppen kormányon lévő erőnek sokkal könnyebb és egyszerűbb  a dolga, hiszen kezében tartja az állami bevételeket (adókat, költségvetést), a külső forrásokat (EU pénzek) és az állami tulajdonokat (állami cégek, épületek ... stb), illetve utasítási láncokat (közigazgatás); míg ezzel szemben egy-egy ellenzéki csoportnak csupán saját szervezete és bevétele áll rendelkezésére.

A közbeszéd tematizálásához viszont kell a média is, mint eszköz (legalábbis a nagyobbik része), kellenek ügyes média-szakemberek, jó tollú újságírók illetve kell politikai érzékenység is, mégpedig a legfelső szinten. Csak úgy lehet ugyanis sikeres a lakosság manipulálása, ha a feldobott témák relevánsak, van igazságtartalmuk és/vagy hatásosan reagálnak az ellenzék "magas labdáira".

Mint a napokban, egészen pontosan április 25-én az ATV Start című műsorában a szocialista Bangóné Borbély Ildikó egyik mondata, mely a március óta súlyosbodó fővárosi patkány-helyzetet (rágcsáló inváziót) összemosta a Fidesz dehonesztálásával.

Az ilyen típusú meggondolatlan (vagy nagyon is meggondolt) elszólások alkalmasak arra, hogy a politikai ellenfelek (jelen esetben a  Fidesz) felkapja és a közbeszéd tárgyává tegye (ahogyan ezt most éppen meg is teszi). Ugyanakkor a másik oldalon Bayer Zsolt zsidókat, cigányokat, liberálisokat gyűlölő (és mindenkit megbélyegző, [aki merészel NEM Fideszes lenni]) írásait az ellenzék soha nem volt képes a közbeszéd tárgyává tenni. Pedig volt olyan szövege is, mely a pápát gyalázta:

"A pápa egy demens vénember, aki teljességgel alkalmatlan a pápai poszt betöltésére, vagy egy gazember." [Bayer Zsolt, 2016.08.01.]

... ezzel vallásos, katolikus és istenfélő emberek millióit bántotta meg, ... ha értesültek volna róla, például úgy, hogy az ellenzék tematizálja vele a közbeszédet. Ez viszont nem jött nekik össze így Bayer gyűlölködései szabadon folynak azóta is (noha a patkányozásnál jóval durvább szövegeket is közzétett már pályafutása alatt).

A közbeszéd és közgondolkodás manipulálásához tehát hatalmas adag ügyesség és odafigyelés is kell, mert nem minden téma alkalmas arra, hogy felkapják és nem minden tálalás megfelelő a tömegek eléréséhez. Ebben pedig jelenleg csak egyetlen párt és politikai erő tud jeleskedni, a többieknek tanulniuk kell még a műfajt.

Összegezve: a politikai sikerhez Magyarországon a nacionalizmus, a populizmus és a vezér-központúság mellett nagyon is kell a közbeszéd sikeres tematizálásának képessége is, sőt talán kijelenthetjük: nagyjából ezen múlik minden. Most is és 2022 -ben is majd. (2019.05.01.23:41)

 periodistas_szeles_logo.jpg

***