Periodistas

Választási harc Amerikában: értelem és érzelem

2024. november 01. - Periodista.

Jane Austen írónő 1811-ben megjelent világhírű regényének címére utalva az amerikai elnökválasztás értelem és érzelem küzdelme lesz november 5-én. 

vote_usa.jpg

Egyik oldalon a szűklátókörűség, az intolerancia, a kirekesztés érzékelhető az Európa gondjaitól elzárkózással és szemellenzős, felelőtlen klíma-politikával párosulva egy populista és pökhendi vezető tolmácsolásában, aki egész életét törtetéssel és gátlástalan üzleti trükökkel töltötte, miközben mesebeli vagyon harácsolt össze a biznisz-világban legyőzöttek tőkéjéből. Itt az érzelem a döntő, a már-már vallásos hit ennek az embernek a képességeiben, amit semmi nem támaszt alá. A másik oldalon a nyitottság, a tolerancia a segíteni akarás, a szegények felé mutatott érzékenység, az európai gondokkal való azonosulás és a klíma-válságot felelősen kezelő hozzáállás figyelhető meg egy egész életében jogászként dolgozó és önerőből felemelkedő nő képviseletőben. Ez az értelem oldala és a józanság hangja.

Egy vagyonba beleszületett milliárdos nagytőkés vagy egy maga erejéből előrejutó középosztálybeli jogásznő lesz a nyugati világ új vezetője? Vagy úgy is feltehetjük a kérdést: merre billen majd a mérleg, melyik jövő felé tart majd a világ: az ellentétek kiéleződése jön, fehérek és feketék, bevándorlók és helyiek, többségiek és kisebbségiek között a globális problémak felelőtlenül kezelő mágnással vagy egy toleráns, megoldás-központú vezetés kezébe kerülnek a döntések; igazságosabb társadalom-modell vagy széthúzó és igazságtalan berendezkedés felé tesz lépéseket Amerika?

További kérdések: a külpolitikájában magára hagyja Európát az USA vagy továbbra is kiáll a gyengébbek mellett az agresszív ázsiai (orosz-északkoreai) előretörés ellenében? Orbán Viktor úgy hiszi, hogy Trump békét teremthet Ukrajna kapcsán (abból kiindulva hogy elnöki ciklusában nem kezdet harcot) ám a logikátlan lenne feltételezni Trumpról hogy egy meglévő háborús válságot jól kezelne (gyakran szélsőséges megnyilvánulásaival) sokkal inkább az elmérgesedő és világháború felé mutató beavatkozás a valószínűbb. Így az a kérés is megfogalmazódik: a világháború felé lép egyet Amerika (és így a világ) vagy az agresszor-hatalmak megfékezése felé? 

Értelem és érzelem küzdelme jön tehát november 5-én, mely harcban az emberi tényező, a versengő elnökjelöltek személye is meghatározó: a 330 milliós Amerika megválaszt vajon egy gátlástalan pojácát vagy felismeri, hogy az értelmére kell(ene) hallgatnia?   

harris_trump.jpg

Ha ön is szavazhatna, ön kire voksolna?

 periodistas_szeles_logo.jpg

Kitört a háború Izrael és Irán között

Az oda és vissza zajló lépések sorozata újabb izraeli lépéskényszert hozott: az IDF (The Israel Defense Forses) vadászgépekkel és bombázókkal szombat hajnalban 20 iráni célpontra mért katonai csapást. Elsősorban légvédelmi létesítményeket, rakétagyártó üzemeket és főleg rakétaindító állomásokat támadtak annak érdekében, hogy gátolják és csökkentsék Irán csapásmérő erejét az 1500 km-re fekvő Izraelre. Mint ismeretes a két régóta ellenséges állam nem határos egymással, a két főváros, Tel-Aviv és Teherán légvonalban 1585 kilométer távolságra fekszik egymástól.

izrael_iran.jpg

A kép forrása. thehindu.com

Az IDF lépésére október 1 óta számítani lehetett, hiszen Irán ekkor indított rakéta-támadást Izrael ellen, aminek során 200 ballisztikus rakétával mér csapást a zsidó állam nagyvárosaira. Bár ezek nagy részét a híres Vaskupola nevű izraeli védelmi rendszer hatástalanította, ha az irániak szándéka érvényesül, akkor Izrael összes városa lángokban állt volna. Hogy erre nem kerüélt sor az nem Iránon múlt hanem az izreali légvédelem hatékonyságán.

Az Izrael - Irán közti adok - kapok és oda - vissza történő csapásmérés tavaly október 7-én vette kezdetét, amikor a Hamasz nevű palesztin terrorszervezet (Jahja esz-Szinvár parancsára) 3 ezer rakétát lőtt ki Izraelre, majd szárazföldi úton is megtámadta a zsidó államot több ezer fegyveressel. A támadás során lemészároltak 1139 ártatlan civilt, köztük 36 gyermeket. Komplett családokat irtottak ki, számtalan családi házat felgyújtva, és 250 túszt magukkal hurcolva (vissza Gáza területére). A mészárlást Irán örömmel nyugtázta és további Izrael elleni támadásokra ösztönözte az általan szponzorált szervezeteket, így a libanoni Hezbollah fegyvereseit és a jemeni huszikat. Sőt, Teherán megújította együttműködését a palesztin Hamasszal, újabb fegyveres támogatást nyújtva nekik. Izrael természetesen reagált az aljas és váratlan támadásra és lerohanta a gázai Hamasz bázisait (október 16-án lividálva az október 7-i támadás kitervelőjét Jahja esz-Szinvárt ). 

Az Izrael elleni támadások sorozata mára kiteljesedett: északon Libanonból a Hezbollah csapásai érik állandóan a zsidó államot, mely ellentámadásra kényszerült, bevonulva a dél-libanoni területekre. Irán pedig a már említett október elsejei nagyszabású rakéta-támadásával próbálta meg gyengíteni és csapásokkal sújtani a zsidó államot. Úgy tűnik most újabb fejezetéhez érkezett a konfilktus: az IDF felvette a kesztyűt és Iránnal is szembeszálllt (a Hamasz és a Hezbollah mellett) így már három fronton vív védelmi háborút fennmaradásááért. Közben az USA bár jelentős erőket állomásoztat a társégben (1 teljes repülőgép-hordozó flotillát) és Izrael mellett áll (ahogyan eddig mindig) nem vesz részt egyelőre az Izrael-Irán konfliktisban és nem támogatja Tel-Avivot abban, hogy háborúzzon Iránnal. Kérdés: menyire eszkalálódik a válság és milyen válasz érkezik Irántól?

periodistas_szeles_logo.jpg

A kormány több ezer tanár elbocsátására készülhet

A kormány megkezde a 110 ezer hazai magyar pedagógus vizsgáztatását, melyhez három lehetőséget társítottak: amennyiben egyik sem sikerül nekik, úgy utcára kerülhetnek és tanári diplomájukat sem használhatják többé. Mindez a tanár-hiány kellős közepén történik, amiből azt a következtetést lehet levonni, hogy a döntéshozók számára fontosabb a bosszú a tanárokon (amiért kiharcolták béremelésüket) mint az a gond amit majd a kieső tanárállomány jelent az oktatási rendszer számára. Előreláthatólag a pedagógus-kar 8-10 százaléka elhalasal a vizsgán, de nem azért mert nem értenének a szakmájukhoz, a vizsga ugyanis nem tanult szakjukra épül, hanem a részükre elküldött Nemzeti Alaptanterv és módszertan lexikális anyagára. A néhány száz oldal átnyálazására 1-2 hónapjuk van (természetesen munkájuk mellett) és utána memóriájuk próbatételre kerül: jön egy online vizsga (január közepéig határidőzve) mind a 110 ezer magyar pedagógus számára melyen a jobban emlékezők némi előnyt élveznek, a kevésbé jó memóriájúak és idősebbek gondban lesznek. 

natos_elbocsatasok.jpg

A csalás, trükközés nem nagyon lehetséges a hatalmas anyag-mennyiség miatt (bár biztosan lesznek erre próbálkozások). Jól kitalált dolog ez, egyértelmű bosszúként a tanárok ellen és azzal a céllal hogy megrostálják őket. Készen állhat ugyanis már a terv a képzetlen (diploma nélküli) és így alulfizethető tanárok elhelyezésére, akik az elbocsátottak helyére lépnek majd. Így kikerülhető lesz a béremelés, amit csak kényszerből adtak meg nekik. Az állandó vizsgáztatásokkal fokról fokra cserélik le a tanárokat érettségizettekre, akik megfelelő képzettség hiányában nem kaphatnak akkora bért mint az elbocsátottak. 

A dolog kárvallottjai természetesen a magyar diákok lesznek, akik lényegesen gyengébb oktatásban részesülnek majd az elbocsátásoktól kezdődően. A politikai rövidlátás netovábbját láthatjuk, de a következményekkel mint általában most sem törődnek, A pénz mindenek felett. Ismét. 

periodistas_logo_kicsi.jpg

A Tisza jobbról előz

Nagyon rég volt már 2006 amikor utoljára fordult elő olyan Magyarországon, hogy ne a Fidesz legyen a legnépszerűbb párt (vagy inkább politikai szekta) kis hazánkban. Most 18 év után újra eljött ez a sorfordító pillanat: egy nagyon friss politikai erő, a jobbjözép Tisza Párt (teljes nevén: Tisztelet és Szabadság Párt) megelőzte a Fideszt. A Tisza ugyan 2020 óta létező párt, valójában csak 2024 márciusában lett számottevő országos politikai erő, amikor Magyar Péter lett az alelnöke (majd később július 22-én elnöke). 

Jelenleg a közvéleménykutatók szinte mindegyike hibahatáron belül, vagyis néhány százalékra méri a Fideszt és Tiszát (egymástól), de megjelent már olyan felmérés is, melyen Magyar Péter pártja beelőzi Orbán Viktorékat (még ha egy hajszállal is).  tiszapart.jpg

Nagyon messze van azonban még a 2026-os parlamenti választások megtartása hiszen 2026 tavaszáig 16-17 hónapot kell várnunk. Ennyi idő alatt rengeteg dolog történhet, ami változást hozhat. Előfordulhat, hogy a háborús kártya újbóli kijátszásával és Putyin segítségével Orbán újra traumatizálja majd a vidékieket, akiket pánikba hajszolva félelemből szavaznak a "békét egyedül biztosítani tudó" Orbánra. De persze hibázhat Magyar Péter is bármiben, ami ugyancsak visszesését hozhatja. 

Egyelőre azonban mégis csak a változást kell üdvözölni, mely 18 év után valóban nagy fordulat Magyarországon!

periodistas_logo_kicsi.jpg

 

A magyar államadósság: 55 ezer milliárd forint

Az államadósság valójában 1973-tól kezdett folyamatosan emelkedni, amikor Kádár nem látva más megoldást az 1973-as Közel-keleti háborúk nyomán kialakuló olajár-robbanásra, megkezdte titokban történő eladósításunkat. A rendszerváltáskor Németh Miklós jelentette be a parlamentben, hogy 1 348 milliárd Ft a magyar államadósság. Később azonban minden létező kormány alatt növekedett a megörökölt adósság.

A Fidesz 2010-es választási győzelme idején, 2010 májusában 20 ezer milliárd volt a tartozásunk (19 933 milliárd Ft), és most 14 évnyi Orbáni vezetés után már 55 ezer milliárdnál járunk. Lassan mondom:

19 ezer milliárdról 55 ezer milliárdra növekedett 2010 óta!!!

Bődületes és felfoghatatlan összeg ez amit elképzelni sem tud a hétköznapi ember. Csak annyit lát: reménytelen a visszafizetése, hisz minden lakosra (újszülöttekre és aggastyánokra is) milliók jutnak ha visszaosztjuk.

allamadossag.jpg

Erre a tényre éppen úgy nehéz bármit mondani mint arra, hogy a magyar forint egész Európa leggyengébb valutája. Még a két és fél éve folyamatosan háborúban álló és szétbombázott Ukrajna fizetőeszköze a hrivnya is jobb a magyar fizetőeszköznél. 

Felhasznált:

periodistas_szeles_logo.jpg 

Az arab országok befolyása

Az arab országok fokozódó befolyása a világpolitikai folyamatokra ma már kézzelfogható. A polarizálódó jelenkor két táborra tagolja a Föld országait: egyik oldalon a NATO és az euro-atlanti tábor áll az USA és az EU vezetésével (olyan támogató hatalmakkal, mint Japán, Dél-Korea, Ausztrália), míg a másikon az orosz - kínai tengelyhez egyre komolyabb szálakkal kapcsolódó államok szövetsége szerepel. Ez utóbbi tömb még kevéssé egységes, de jelenleg tagja a két említett nagyhatalom mellett Irán és a Közép-ázsiai orosz-barát államok egész sora (pl Kazahsztán, Kirgizisztán, Örményország, Tádzsikisztán) illetve Fehéroroszország. Ami arab államokat illeti: az Arab Liga 22 országból áll és közel fél milliárd lakos él határai között, 13 millió négyzetkilométeren (központja: Kairó).

arab_orszagok_terkep.jpg

Hatalmas terület, hatalmas lakosságszám és komoly lobbi-erő, főleg ha a kőolaj-bevételekre gondolunk. Ekkora összefogás nyilvánvalóan jelentős hatással lehet a nemzetközi erőviszonyokra, ha egyik vagy másik tömb mögé állnának. Itt van azonban még a vallás kérdése. Az arab államok ugyanis a szintén óriási muszlim-világ szerves részét képezik, mely 2 milliárd lakost számlál és jelenleg már a legnagyobb vallási közösség (megelőzve a kereszténységet).

Az alábbi térkép a muszlim világon belül az arab államokat mutatja meg, kék jelzéssel emelve ki az Arab Liga tagállamainak területeit:

muszlimok_terkep.jpg

A muszlimok országok nyugat-ellenessége meghatározó jelentőségű és egyre inkább a keleti tömb felé motiválja mindkét kört: az arab térséget és az iszlám világot is. Ugyanakkor belső viszályaik kétségessé teszi, hogy valaha is egységesen lépjenek fel. Szaúd-Arábia például a szunnita iszlám világ vezetőjeként riválist lát a síita iszlámot vezető Iránban. Emiatt jelenleg az egyik említett állam Amerika-barát politikát folytat (a szaudiak), míg a másik nyíltan orosz-barát (Irán).

islam.jpg

A jövő két legnagyobb kérdése az, hogy egyrészt létrejöhet e egység az arab államok között, valamely tömb támogatásában, másrészt, hogy létrejöhet e egység a muszlim világban valamely tömb támogatását tekintve.

periodistas_szeles_logo.jpg

A vezércsel (2020)

A vezércsel (The Queen's Gambit) a legérdekesebb sakk-film az 1992-es Gyilkosság lólépésben című Christopher Lambert film óta. Scott Frank, forgatókönyv-íróból lett rendező, sakk-szakértőket és világhírű sakkozókat felkérve készítette el 7 részes sorozatát, melynek középponti alakja egy fiatal leányzó, aki állami gondozott kamaszból lesz a világ első számú sakkozója. Mindez a 60-as években, amikor a nők egyenjogúsága még nem volt teljes és megjelenésük a férfiak uralta sakk-világban még újdonságnak számított. A máig legsikeresebb sakkozónő egyébként az a Polgár Judit, aki Európa-bajnoki bronzéremmel és világbajnoki nyolcadik helyezéssel bizonyította be a világ számára, hogy a nők is tudnak ugyanolyan jók lenni ebben a sportban, mint a férfiak. (Jelenleg Polgár Judit még mindig 54. a sakk világranglistán, máig megtartva a legsikeresebb sakkozónő címét.)

vezercsel1.jpg

A kép forrása: variety.com

A vezércsel egy kitalált karakter, Beth Harmon (Anya Taylor-Joy) életét követi nyomon 9 éves korától egészen felnőtt, független nővé válásáig. Az alaptörténet a sakk körül forog, hiszen Beth azzal tűnik ki állami gondozásban lévő társai közül, hogy kivételes sakk-tehetség. Bár szüleit korán elveszti és így nagyon fiatalon jut árvaságra, a sakk iráni szeretete és Jolene (Moses Ingram) barátsága révén megőrzi lelki egyensúlyát, még a mostoha, árvaházi körülmények között is. Miután az árvaház sakk-szerető gondnoka, Mr. Schaibel (Bill Camp) felkelti a sakk iránti érdeklődését, elindul egy úton mely a világhírnév felé vezeti. Először a helyi településen, majd országos versenyeken, később pedig már nemzetközi megmérettetéseken is helytáll. Férfiakat győz le, világhírű versenyzők fölé kerekedik. Közben örökbe fogadják, kikerül az árvaházból, lesz nevelő-anyja, Alma Wheatley (Marielle Heller) és férfiakkal is megismerkedik. Első szerelme, D. L. Townes (Jacob Fortune-Lloyd) ugyan saját neméhez vonzódik, ám később működőképes kapcsolatai is lesznek, például az ország második számú legtehetségesebb sakkozójával, Benny Watts -szal (Thomas Brodie-Sangster). Mégis a sorozatbeli történet legvégéig Townes marad számára az igazi. A hét epizód során nyomon-követhetjük Beth sakk-karrierjét egészen odáig, hogy a szovjetek bajnokát, a világ első számú sakkozóját, Vasily Borgovot (Marcin Dorocinski) is kihívhatja. 

A vezércsel egy különleges film (és különleges sorozat), mely egy olyan világot mutat meg számunkra, mely az átlagember számára jórészt ismeretlen és egy olyan karaktert rajzol meg, aki nem ismeri a feladást, aki igazi autonóm egyéniség és aki igazi túlélő, lelki illetve fizikai értelemben is. Anya Taylor-Joy, Golden Globe díjas színésznő zseniális alakítással jeleníti meg a történet központi karakterét.

vezercsel2.jpg

A kép forrása: port.hu

A film egyik érdekessége, hogy a főhőse, Beth szemével látjuk az egyre jobban kitáruló világot: megismerve az árvaházon kívüli életet és az önállóvá válás nehézségeit. Vele vagyunk, amikor még a férfiak kinevetik amiért a sakkversenyeken próbál indulni, majd akkor is amikor ugyanezek a férfiak megdöbbennek kivételes tehetségén. Szurkolunk neki a magánéleti nehézségek leküzdésekor, az alkoholizmussal vívott harca során és a férfiakkal kialakuló, sokszor nem túl szerencsés viszonyai alkalmával is. Komplex, többrétegű történetet kapunk, elgondolkodtató jelenetekkel és jellem-rajzzal.

A vezércsel egy abbahagyhatatlan mini-sorozat, remek rendezéssel és egy fantasztikus alakítással, Anya Taylor-Joytól. Értékelésem erős 90%. Ajánlani tudom mindenkinek, aki szereti a különleges történeteket. 

periodistas_szeles_logo.jpg

2021.02.13.14:09. 

Orbán Moszkába készül

Bár már a tavalyi év végén esett szó arról, hogy Orbán Viktor Moszkvába fog látogatni - mégpedig valamikor 2022 februárjában - ám közben az ukrajnai válság folyamatos mélyülése és az euro-atlanti országok (Nyugat-Európa és Észak-Amerika) Putyin-ellenes összezárása miatt sokan hitték, hogy ezen végül módosítani fog. Nem tette. Kiutazásának időpontja fixálva lett: február 1-re. A magyar miniszterelnök nem hogy a látogatás visszamondását nem fontolgatja, de büszkén vallja, hogy hazája számára fontos gazdasági előnyöket fog majd Putyinnál kiharcolni (mintha Putyin arról lenne híres, hogy ki lehet nála "harcolni" a dolgokat, és nem az lenn, hogy kemény ára van mindennek, amit ad). Orbán többek közt Paks-2, a Szputnyik gyár és az agrár-kapcsolatok terén remél zsét anyagi hasznot. Ezek alapján vagy nem látja, hogy mi folyik a nemzetközi porondon vagy nem törődik azzal, mert a pénzt gazdasági előnyöket nézi. Mindkettő gáz probléma.

putyin_orban.jpg

A kép forrása: link

Oroszország ugyanis történetének legnagyobb nemzetközi elszigetelődése előtt áll, éppen úgy, mint a hidegháború kezdetén, csak éppen most nem áll rendelkezésére egy 15 országból álló Szovjetunió és egy további 7 kelet-európai államot összefogó KGST (nem beszélve a világot behálózó szocialista államokról (Vietnám, Mongólia, Kuba, Észak-Korea ... stb). A helyzet kb olyan, mintha 1912 április 13-án csónakot küldenénk a Titanichoz, hogy holnaptól közös hajózási társaságot takarunk  alapítani velük. Ha ez a profán példa nem tetszett, íme egy másik: történelmi analógia: 1933 június 17-én Gömbös Gyula magyar miniszterelnök meglátogatta Németország új kancellárját (aki épp 4,5 hónapja nyerte meg a választásokat), hogy hosszú-távú diplomáciai, külpolitikai és gazdasági kapcsolatokkal kösse a német vezetéshez és Németországhoz hazánkat. A német kancellárt Adolf Hitlernek hívták és 6 év múlva lángba borította a világot, újabb 5 évre rá pedig földig romboltatta Kelet-Európát. Soha nem volt érzékünk az időzítéshez, ha a nemzetközi helyzetről volt szó. Most sincs.

Amit a Putyin csinál, az a fokozatos sarokba-szorulás minősített esete a nemzetközi dimenziókban. Az orosz gazdaság az itáliai olasz gazdasággal azonos méretű (annál valamivel kisebb), az orosz lakosságszám folyamatosan csökken, a nemzetközi kapcsolataik csak alig pár országgal élnek, a kínai-orosz viszony pedig törékeny, sőt az északi-sarkvidéket érintő viták kapcsán akár elhidegülést is hozhat. A világ nagy pénzügyi-gazdasági központjai közül kettő az euro-atlanti országok kezében van (Észak-Amerika, Nyugat-Európa), a harmadik, kínai központ pedig egyre inkább a maga útját járja és óriási tévedés azt hinni, hogy egyetlen pillanatra is alárendelné magát az orosz érdekeknek.

Az Ukrajna ellen egyre erősebben érezhető orosz agresszió, mely egyelőre kiber-támadásokban és a kelet-ukrajnai felkelés burkolt támogatásában jelentős, fokozatosan katonai fenyegetéssé változott. Putyin előtt három forgatókönyv lehetett az elmúlt hónapokban és ezekből választott. Az első egy erős nyomásgyakorlás Kijevre, tényleges katonai beavatkozás nélkül, gazdasági, kiber és destabilizációs eszközökkel (és egy 100 ezres erőnek a folytonos határ-menti állomásoztatásával). A második forgatókönyv egy belső felkelés kirobbantása szerte Ukrajnában, ami megdöntheti a jelenlegi vezetést és orosz-barát bábkormányt eredményezhet (az Ukrajnába átdobott diverzáns egységek segítségével), a harmadik pedig egy katonai támadás Ukrajna keleti része ellen az ott élő oroszok "védelmében", hogy állandósított polgárháború látszatát keltse és hosszú időre (vagy örökre) kettészakítsa Ukrajnát. (Sztálin is erre hivatkozott Kelet-Lengyelország orosz megszállásakor 1939 őszén.) A negyedik verziót, Ukrajna totális megszállását, melyre simán képes lenne Oroszország (3-4 nap alatt is akár), valószínűleg elvetették, mert iszonyúan nagy költséggel járna, miközben arányosan nagy haszna nem volna. Mindhárom megoldás azt a célt szolgálná, hogy 1.Ukrajna ne lehessen NATO rag 2.Ukrajna ne folytasson orosz érdekeket sértő kül- és gazdaság politikát.

Az USA és a Nyugat-európai országok számára elfogadhatatlan egy olyan méretű ország rabszolga-állammá degradálása, mint Ukrajna. Ez sértené a szabad világkereskedelmet, a nemzetközi gazdasági folyamatokat és destabilizáló hatása miatt magát a szabadságot is, mint kivívott értéket, nem beszélve a térséget övező kis államok szabad működéséről és fejlődéséről a rettegés hangulatában. Senki nem akarja, pártolja vagy fogadja el a második világháború óta legnagyobb katonai agressziót egy európai ország ellen. Csak Orbán Viktor. Azzal, hogy egy lehetséges támadás küszöbén elutazik Moszkvába, mint szuverén kormányfő, gazdasági kapcsolatokról tárgyalni Putyinnal, mindenki előtt nyilvánvalóvá teszi a nemzetközi közösségen belül, hogy számára fontosabb a Putyinnal való jó kapcsolat (és gazdasági előnyök sora), mint az összes nemzetközi szerződés, amit hazája vala aláírt a nyugattal. Vízválasztó lesz, mert ő, családja és oligarcha köre biztosan megint jól jár majd, hosszabb távon Magyarország rengeteget veszít. Bár családjának egy része már nyugaton él (lánya Spanyolországban) és alighanem ő maga is nyugatra fog költözni ha az elkövetkező 12 - 18 évben veszítene a választásokon, az általa okozott kár itt marad velünk.

Mondják, hogy családot nem mi választunk, hanem beleszületünk és úgy tűnik ország-vezetőt sem cserélhetünk (a 2,5 milliós érdekszféra + a választási törvények miatt), a következmények ugyanúgy érnek bennünket és gyermekeinket, mintha nem sejtenénk mi fog következni. Így, hogy tudjuk is, csak rosszabb. 

periodistas_szeles_logo.jpg

 

A hazai oltásellenesek 5 legfőbb konteója

Világszerte megfigyelhető a vírustagadók és oltás-ellenesek táborának jelenléte (a különböző sajtó-orgánumokban való folyamatos megjelenésük), csupán arányuk különböző az egyes országokban. Nálunk, Magyarországon kezdetektől jelentős és népes réteget képeznek. Ami egyértelműen közös bennük, az a 2019 decemberében Kínában azonosított és 2020 óta világszerte terjedő Covid19-pandémia relativizálása, a járványt kiváltó SARS-CoV-2 vírus ártalmas jellegének (vagy létezésének) tagadása és a vakcina-oltások elutasítása.

korona_konteok.jpg

A kép forrása: link

Ugyanakkor 5 elképzelés érzékelhető ebben az említett rétegben, de ezek különböző kombinálódása is gyakori. Mielőtt ezeket sorra vennénk, fontosnak tartjuk kiemelni: szerintünk nagyon is létezik a világméretű, több, mint 5 millió halálos áldozatnál járó pandémia (sajnos) és az ellene való védekezés közös érdekünk, amit az orvostudomány jelenlegi állása szerint leginkább a vakcina-oltásokkal segíthetünk (a magunk, szeretteink és embertársaink védelméért). 

1. A legradikálisabb vélemény: nincs is vírus és nincs járvány sem

Szerintük nem létezik a SARS-CoV-2 vírus és NINCS világméretű pandémia sem, az egész csupán gonosz és rejtélyes "erők" műve, akik világméretű gazdasági-pénzügyi válságot akarnak okozni. Abban tekintetben, hogy miért is kellene ezeknek a rejtélyes erőknek a globális válság, különböző alcsoportokat különböztethetünk meg. Az egyik alcsoport a vakcinagyártókat, a másik az egyes országokat valószínűsíti (például Kínát, aki így akarja gyengíteni európai és amerikai riválisait) a harmadik valamiféle háttérhatalmat sejt a dolog mögött, de akad UFO-hívő is, aki földönkívüli érintettségben hisz. Mivel tagadják a vírust, így természetesen az oltást is feleslegesnek tartják.

2. A járvány egy szisztematikus terv része, mely az emberiség megritkítását célozza.

Az ide tartozók szerint a vírus és a járvány egy olyan konkrét ördögi terv mentén született, mely a Föld túlnépesedésén akar csökkenteni, mégpedig a gyengék elpusztításával. Szerintük tehát a vírust mesterségesen állították elő valahol - titokzatos hatalmi erők - annak érdekében, hogy az később kiirtsa az emberiség egy részét. Szerintük a globális hatalmi elit így akar megszabadulni az öregek, kiszolgáltatottak, gyengék millióitól, akik miatt túlnépesedett a bolygónk (és akiknek eltartása [pl egészségügy, nyugdíj, segélyezés] túl sokba van az egyes társadalmak számára). 

3. A járvány azért kell, hogy aztán a vakcinával jól megfigyeljenek bennünket

Ennek az elképzelésnek a hívei is úgy vélik, hogy a koronavírus és a járvány is mesterséges módon született, de a fő cél maga a vakcina, melyet sok-sok millió emberrel felvetetnek, hogy aztán az oltóanyaggal valamiféle mikrochipet juttassanak belénk és azzal figyeljenek meg bennünket (illetve befolyásolják viselkedésünket, gondolkodásunkat). A rejtélyes chip nano méretű és ereinkben kering, jeleket küldve valahová. Ennek a tábornak egyik alcsoportja (főleg külföldön) összefüggésbe hozza az 5G rendszereket a koronavírussal és a vakcinázásokkal. Szerintük (David Icke követői) az 5G hálózatok a vakcinákkal belénk oltott chippekkel kommunikálva befolyásolnak bennünket.

4. A járvány azért kell, hogy a vakcinázás beinduljon és majd a vakcina végezzen az emberekkel

Megegyeznek az előző csoporttal abban, hogy szerintük is a vakcináztatás miatt  hozták létre a koronavírust, de nem a megfigyelésünkért, hanem azért, hogy így szüntessék meg szaporodó-képességünket és rákos megbetegedéseket okozva irtsák ki a lakosság egy részét. Szerintük a vakcinák rákkeltő anyagokat tartalmaznak, melyek az elkövetkező években fogják elpusztítani azokat, akik beoltatják magukat. (De előtte még kiiktatják azon képességüket, hogy gyerekük legyen.)

5. Egy szelekciós folyamat ami történik, az evolúcionálisan rátermettek és életképtelenek kiszűrésével

Ennek a konteonak a hívei úgy vélik: a koronavírust és az általa teremtett járványt azért szabadították ismeretlen érdekkörök a világra. hogy kiszelektálják a szolgalelkű, túlélésre nem képes ostobákat, akik birka módra beadatják maguknak a vakcinákat is és tartósan nem hasznos tagjai az emberiségnek. Ez a tábor abban különbözik a 2-es számú tábortól, hogy szerintük nem csupán a túlnépesedés megakadályozása és a cél, a gyengék megölésével hanem a hiszékenyek, buták, kiszelektálása is, amit a vakcinákhoz való viszonyulással kontrollálnak. Aki beadatja magának, az nem alkalmas a továbbélésre, mert nem képes átlátni az összefüggéseket. Bezzeg aki megtagadja a vakcinát, az bizonyítja evolúciós képességét a fennmaradásra.

Ez az 5 leggyakoribb konteo-elmélet amit hallottunk, de aki ismer más teóriákat, annak hozzászólását a komment-szekcióban várjuk. A mi véleményünk egyértelmű, a poszt első bekezdésében olvasható: felelős ember az orvosának hisz nem az elmélet-gyártóknak és beoltatja magát. Aki megtagadja, annak nem kívánjuk, hogy a légszomjjal küszködve végezze egy kórházi ágyon, távol szeretteitől azon gondolkodva, hogy tévedett, de már késő és ez az életébe került.

periodistas_szeles_logo.jpg

Az USA és Oroszország haderejének összevetése

Annyi súrlódás, diplomáciai összeütközés, sőt katonai incidens jellemzi Oroszország és az Egyesült Államok (illetve szövetségesei) viszonyát napjainkban, hogy az már a hidegháborús időket idézi. Érdemes összevetés tenni tehát a két szuperhatalom katonai erejét illetően. Viszont a feladat nem is annyira egyszerű. Milyen fegyvernemeket vegyünk figyelembe? Melyek tekinthetőek kiemelten fontosnak? A népességszám, a fegyverben tartott létszám és a hadseregre fordítható budget (katonai kiadások kerete) biztosan fontosak.

usa_orosz_hadseregek.jpg

A fenti táblázat - melynek adatait a globalfirepower.com nevű biztonságpolitikai oldal szolgáltatja - a korábbi évtizedekben kiemelten kezelt fegyvernemeket veszi figyelembe. Az adatokból az látszódik, hogy az atomfegyverek terén kiegyenlített ugyan a viszony, ám a többi fegyvernél (a harckocsikat és tengeralattjárókat leszámítva) minimum kétszeres az amerikai fölény. Vadászgépből az amerikaiaknak 1956 db van, az oroszoknak 789 db, ami két és félszeres különbség; támadó harci helikopterekből pedig 904 kontra 538 a  helyzet (közel kétszeres eltéréssel). Nem beszélve arról, hogy a flottát illetően óriási a minőségbeli különbség, mert bár szám szerint nagyobb az orosz haditengerészet eszközállománya (hajóállomány), az amerikai jóval felszereltebb és korszerűbb (pl. amerikai romboló-osztályok). Külön kiemelendő, hogy az USA rendelkezik 14 db olyan atom-tengeralattjáróval, mely ballisztikus (nagy hatótávolságú) rakéták kilövésére alkalmasak. Ezeket nevezik "boomereknek. (A USS Nevada például 20 db Trident rakétát tud kilőni. forrás.) Kínának csak 6 ilyenje van, Oroszország az Akula (1 db) és Borej (5 db) osztályokkal illetve a legújabb, Belgoroddal tud hasonló erőt felvonultatni. 

A szupermodern fegyverek fejlesztéseit illetően - például: harci drónok, mesterséges intelligenciájú robotrepülőgépek, ballisztikus intelligens rakéták, űrfegyverek, elhárító-rendszerek ... stb - a katonai budget nagysága a döntő, hiszen óriási költségvonzattal jár ezek előállítása, fejlesztése. A katonai költségvetés terén pedig az USA közel hússzoros fölényt élvez, hiszen évente 740 milliárd dollárt költhet mindezekre, szemben Putyin csekélyke 42 milliárdos éves keretével. Ugyanakkor az USA katonai költségvetésének jelentős részét repülőgép-hordozói fenntartására és építésére fordítja, sokak szerint pazarló módon.

roosevelt_hordozo.jpg

Az amerikai Roosevelt hordozó (CVN-71) az Arab-öbölben. A kép forrása: news.usni.org

Az Egyesült Államok tengeri csapásmérő egységeivel - melyek mindig egy-egy repülőgép-hordozó köré tömörülnek (külön flottaegységeket alkotva) - képes a Föld szinte minden fontos pontján egyszerre jelen lenni és szükség esetén azonnal katonai csapást mérni bárkire. Az USA ennek a képességnek a fenntartása miatt költ annyit anyahajóira. Jelenleg 12 db  amerikai hordozó rója a tengereket, de 2027-ben hadrendbe áll a USS Enterprise, 2030-ban pedig a USS Doris Miller. Ami a többi ország repülőgép-hordozóit illeti: Kínának, Angliának, Olaszországnak kettő, Oroszországnak, Franciaországnak, Indiának és Spanyolországnak pedig egyetlen laposa van. (Az oroszok anyahajója az Admiral Kuznyecov korszerűtlen, elavult és sokkal kisebb harcértékű hordozó, mint bármelyik amerikai, atommeghajtású lapos.)

Amerika teljes hadereje - minden fegyvernemét összeadva (hadsereg, haditengerészet, tengerészgyalogság, légierő, partiőrség) és az otthoni illetve külhonban állomásozó egységeit is beszámítva - ma kétségtelenül a legnagyobb haderő a világon. A sorban következő Oroszország jócskán lemarad tőle, hadseregének nagysága ütőereje talán egyharmada csupán az amerikainak. (Kína ugyan gyorsan fejleszti hadseregét, de még mindig csak harmadik a sorban.)

Tegyük mindehhez hozzá: az USA mögött egy 30 országból álló óriási katonai szövetség is ott áll, a NATO; míg Oroszország csak a pár országot tömörítő CSTO -t tudja felmutatni. Ha ezt is figyelembe vesszük, akkor a nyugati hatalmak fölénye sokszoros.

periodistas_szeles_logo.jpg

2021.07.02 (11:49)

süti beállítások módosítása