Nagy válságok a történelemben

2020. március 31. - Periodista.

Az emberiség az írás feltalálása óta, vagyis az elmúlt 5 évezredben számtalan nagy válságot átélt már. Óriási megrázkódtatás jelentett például Krisztus előtt 1200 évvel az úgynevezett tengeri népek támadása, mely elsöpört számtalan Kis-ázsia kultúrát (pl a Hettita Birodalmat) és teljesen átrajzolta a korabeli világ képét. Aztán jött az asszírok, majd a perzsák özönvíz-szerű támadása (a Krisztus előtti első évezredben) mely komolyan fenyegette az éppen sarjadó európai kultúrát  - többek közt a Hellasz virágzását - és az ókori Egyiptomot.

valsagok_plataia.jpg

Az ókor nagy traumái persze nem értek véget a görög-perzsa háborúkkal, jött Róma fénykora és előbb a pun háborúk pusztítása (Krisztus előtti II.-III. század), majd a nagy rabszolgafelkelések kora (szicíliai rabszolgafelkelés Kr.e. 138-132, Spartacus-felkelés Kr.e. 74-71). Róma hosszú történelme alatt rengeteg nagy hódító hadjáratot indított és számtalan felkelést vert le, melyek hatalmas terheket róttak a lakosságra. Végül Krisztus után 476-ban a latinok birodalmát is elérte a vég: jött a hun hódítás és a népvándorlás kora, melyben az egykoron virágzó birodalom nyugati részeit elözönlötték a barbár germán törzsek. Összeomlott a római életforma és kultúra, helyét pedig átvette a kereszténységre épülő feudalizmus és hűbériség rendszere. A keleti rész még ezer esztendőt keresztül fennállt, 395-től egészen 1453-ig, amikor az oszmán terjeszkedés bekebelezte Bizáncot is.

valsagok_hunok.jpg

A középkor aztán valóban bővelkedett válságokban és katasztrófákban: a frankok és avarok hódításait, háborúit a keresztes hadjáratok kora követte (1095-1291), amikor Európa egyszerre nyögte a Jeruzsálem felé vándorló keresztesek fosztogatásait és a rablólovagok portyáit (melyek komplett falvakat, településeket dúltak fel). Eközben Ázsia mélyéről elérte a kontinenst a tatárok százezres hada, majdnem kiirtva a magyar-lengyel területeket. Később következett a "sötét XIV. század" parasztfelkelésekkel, éhínséggel, háborúkkal - mint a 100 éves háború Franciaországban (1337-1453) - és a 30 millió áldozatot követő pestis (dögvész vagy Fekete halál). A történelem eddigi legnagyobb járványa 1347 és 1353 közti 5-6 évben elpusztította a 80-90 millió lakosú Európa több, mint egyharmadát. A bubópestisben szenvedők nyirokcsomói megduzzadtak, majd jött a hasmenés, hányás és a bőr vérellátásának zavarai miatt a fekete foltok megjelenése az arcon és ujjakon (innen a Fekete Halál elnevezés). A tüdőpestis legfőbb tünete véres köpet volt és még gyorsabb halált hozott, mint a bubópestis: rendszerint a kórokozó szervezetben megjelenésétől számított 10-14 napon belül.

valsagok_inkvizicio.jpg

Az emberiség legválságosabb korszakát a világháborúk után, a középkor vége jelentette, amikor az átlag-életkor a legalacsonyabb, a gyermekhalandóság pedig a legmagasabb volt. Fokozta a középkor általános rossz körülményeit az egyházi inkvizíció rendszere is, amikor a földesurak sanyargatását (a magas adókat) a papok elnyomása is fokozta és a nőkre a boszorkányság bűnét, a férfiakra pedig az eretnekség vádját süthették bármikor (iszonyatos kínzásokkal halálba segítve a "bűnösöket").

Az újkor némi javulást hozott a XVI. században, de újabb nagy háborúkat is eredményezett: megkezdődtek a gyarmatosító harcok (Amerika meghódítása, aztékok, maják, inkák leigázása), megjelentek Európa peremén a török hódítók (500 évre bekebelezve a Balkánt és 150 évre a Magyar Királyság egy részét) és milliókat irtott ki a XVII. századi Európát pusztító 30 éves háború. Ebben a német fejedelmek viseltek hadat a német-római császári hatalom ellen, miközben komplett városokat gyilkoltak halomra a több ezres (tízezres) zsoldoscsapatok. A XVIII. század végén kirobbant a nagy francia forradalom, melynek egyes szakaszai ismét soha nem látott szenvedést hoztak: a jakobinus időkben ugyanis 30 ezer francia polgárt nyakaztak le a guillotine nevű elmés "lefejező géppel" (alig egyetlen esztendő alatt).

valsagok_nyaktilo.jpg

Aztán felbukkant egy korzikai kisnemes (és katonatiszt), aki Bonaparte Napóleon néven meghódította Európát és 60 csatában győzte le sorra ellenfeleit. A napóleoni háborúkban (1799-1815) újra milliók haltak meg, többnyire a csatatereken, de gyakran a nélkülözés miatt. Közben újra és újra felbukkantak járványok: minden évszázadban visszatért a pestis, illetve - főleg a XIX. században - pusztított még egy egész sor bakteriális (baktériumok által terjedő) fertőző-betegség, mint a kolera, a hastífusz és a lepra.

Az európán kívüli világ a XIX. században a gyarmatosító hatalmak hódításait, háborúit nyögte: Anglia és Franciaország minden kontinensen óriási területeket szerzett meg magának, gyakran valósággal kiirtva a helyi, elmaradott népességek hadseregeit. A Brit Birodalom 30 millió négyzetkilométeres hatalmas impériumával a világtörténelem legnagyobb befolyási területét hozta létre a századfordulóra.

A XX. század újabb forradalmakat és világháborúkat hozott: 1914 és 1918 között az első, majd 1939 és 1945 közt a második nagy világégés együttesen közel 100 millió halálos áldozatot követelt, amihez hozzá számítandóak a nagy önkényuralmi rendszerek - nácizmus, fasizmus, kommunizmus - áldozatai is. Közben óriási gazdasági válságot jelentette a "nagy gazdasági világválság" is 1929-1932 között.

valsagok_vhaboru.jpg

A háborúkat népirtások kísérték: 1915 és 1917 között az örmény népirtás Törökországban, majd 1933 és 1945 közt a zsidó népirtás (holokauszt) Európában. Ez utóbbi 6 millió áldozatot követelt és hihetetlen szenvedést hozott azokra, akiknek egyetlen bűne származása volt. Új jelenségként jelentek meg a koncentrációs és kényszemunka táborok: a nácizmus alatt például Auschwitz-Birkenauban (ahol gázkamrákban ölték tömegesen az embereket) a kommunizmus alatt pedig a Szovjetunió GULAG táboraiban (például Szibériában), ahol halálra dolgoztatták a politikai foglyokat. 

valsagok_holokauszt.jpg

Iszonyúan nagy szenvedést hozott a világra, a történelem második legnagyobb járványa, a spanyolnátha is: mely az első világháborút követő években, 1918-1920 közt 20 millió ember halálát okozta. Bár ez a járvány az Egyesült Államokból indult ki, első közzétett jellemzőit és adatait Spanyolországhoz kötötték, ezért lett elnevezése is a spanyolnátha. Ezt már nem baktérium okozta (mint a pestist, a kolerát vagy a leprát) és megfékezése is nehezebbnek bizonyult.

A második világháború vége elhozta az atomkorszakot, mely 1945 augusztusában két atombomba ledobásával ébresztette rá arra a világot, hogy ez az új erő iszonyúan nagy veszélyt jelent a Föld egészére. A későbbi atomkatasztrófák is ezt igazolták, így a Majakban (1957), Csernobilban (1986) és Fukusimában (2011) bekövetkezett tragédiák. Ugyanakkor az emberiség idővel megtanulta kordában tartani és megfelelően használni a maghasadásban rejlő lehetőségeket, így ma világszerte több száz atomerőmű biztosítja az elektromos áramot civilizációnk számára. 

valsagok_csernobil.jpg

Bár a hidegháború (1946-1991) vértelenül ért véget, több, mint négy évtizedes időszakában több háborút is generált szerte a világban: koreai háború, vietnami háború, afganisztáni szovjet intervenció ... stb. A legnagyobb hidegháborús konfliktusban, a vietnámi háborúban 1955 és 1975 közt két millió vietnámi és közel 60 ezer amerikai halt meg teljesen értelmetlenül. Aztán a modern idők új problémákat hoztak: megjelent a nemzetközi terrorizmus és az azt kísérő háborúk sora (Irak, Afganisztán, Szíria). A nemzetközi biztonságpolitikai helyzet újra félelmekkel teli világot teremtett: az iszlám nevében ártatlanokat gyilkolók bárhol és bármikor fenyegetni tudták (és tudják) a nyugati világ lakosait. 2001 szeptember 11-én 2995 ember halt meg a terroristák által eltérített majd a New-Yorki WTC tornyokba csapódó repülőgépek pusztítása nyomán.

valsagok_wtc.jpg

Az emberiség történelme tele volt katasztrófákkal, háborúkkal, járványokkal és egyéb tragédiákkal. A poszt ezeknek csupán töredékét tudta feleleveníteni, de már ezekből is kitűnik, hogy a válságok a kezdetek óta képezik szerves részét életünknek. Most a legújabb csapást a koronavírus járvány jelenti, melynek sajnos még nem látjuk a végét. Csupán bízhatunk abban, hogy miként a többi nagy válságot, ezt is átvészeljük majd valahogy. De a kérdésre, hogy meddig tart még a koronavírus-járvány kérdésre mi is csak találgathatunk.

periodistas_szeles_logo.jpg

2020.03.31.15:07

Ami hatásos a koronavírus ellen

Egyelőre nincs "csodaszer" de készül már a vakcina, az amerikaiak legalábbis gőzerővel dolgoznak rajta és Németországban is vannak már részeredmények. Emellett antitest kutatások is zajlanak: az Utrechti Egyetem és a hollandiai Erasmus Orvostudományi Központ kutatói állítólag már megtalálták a hatékony ellenanyagot, csak a tesztelések és igazoló kísérletek tartanak még hónapokig. A legfrissebb hírek szerint pedig a WHO kutatói találtak négy olyan hatóanyagot, melyek képesek gyógyítani a COVID-19 -et, de legalábbis segítik a felépülést belőle. (Az egyik a korábban is már tesztelt klorokin nevű vegyület, melyet eddig főleg malária kezelésére használták.)

vedekezes.jpg

Mindhárom megoldás - a vakcina, az ellenanyag és a gyógyszer is - megszülethet akár 6-12 hónapon belül is. (Ez az egészségügyi törvények, előírások szigorúságán múlik, melyek minden országban bizonyos számú kísérletet és adott hosszúságú tesztelési időszakot írnak elő a forgalmazás előtt.) Csak az a gond ezzel az egésszel, hogy nekünk MOST kellene mind a vakcina, mind az ellenanyag, mind a gyógyszer. Mi lehet akkor hatásos a SARS-CoV-2 (koronavírus) ellen? Nos a közismert tényezők mellett van még valami. De előbb a három védekezésről:

  1. -- kerülni az érintkezést másokkal
  2. -- rendszeresen kezet mosni, kézmosások közt nem nyúlni arcunkhoz, szánkhoz
  3. -- szájmaszk viselése, ha elkerülhetetlen lakhelyünk elhagyása

A negyedik, amit megtehetünk az a D vitamin rendszeres szedése. A D vitamin szervezetünkre gyakorolt kedvező hatásáról, betegség és rák megelőző tulajdonságairól már évek óta olvashatunk különböző orvosi cikkeket, tanulmányokat. (A témában az egyik legjobb cikket a semmelweis.hu jelentette meg néhány éve.) Most azonban az is egyértelművé vált, hogy immun-erősítő hatása kulcsfontosságú lehet a koronavírussal szembeni védekezésben (források: itt és itt illetve itt). A D3 vitaminból naponta 1000 - 4000 Nemzetközi Egység (NE) szedése ajánlott, amihez szabad levegőre és napfényre kijárás is javallott. Ez némileg ütközhet a kijárási korlátozással, de a rendelet 4. § d) pontja és az 5. § megengedi a szabadidős tevékenység végzését egyedül vagy egy háztartásban élőkkel.

A járvány a mai napig (azaz március 28-ig) világszerte 622 548 megbetegedést okozott és 28 812 halálesetet generált. (adatok forrása: worldometers)

korona_orszagonkent_marc26.jpg

forrás: nypost.com

A fenti térkép-ábra szerint a legtöbb fertőzés listáján az első helyet a napokban átvette az Egyesült Államok, ahol 100 ezer fölé emelkedett a fertőzöttek száma (ez Kínánál és Olaszországnál is magasabb). Az elhalálozást illetően továbbra is Olaszország (Lombardia tartomány) vezet, ahol már elérte (és meghaladta) a 9 ezret a vírus halálos áldozatainak száma.

A későbbiekben talán jön már a mérséklődés a legrégebb óta járvány sújtotta országokban és a csúcs elérését követően remélhetőleg csökkenni kezd végre a megbetegedések száma. Most a legfőbb probléma az, hogy a lakosság mozgása és érintkezése miatt még mindig bővül szinte mindenhol a fertőzöttek köre [lásd a lenti térképet a szomszédos országokról]. Azok közül pedig akik megkapják a koronavírust, 15-20 százalék kórházi kezelésre szorul (többnyire intenzív osztályokon).

korona_eu.jpg

Amit mi, egyszerű lakosok, polgárok megtehetünk, az az otthon maradás és a védekezés, az említett három eszköz mellett (érintkezések minimalizálása, kézmosás, szájmaszk viselés) "D" vitamin szedésével is.

periodistas_szeles_logo.jpg

2020.03.27.14:53

A vírus terjedési sebessége

A SARS-CoV-2 (severe acute respiratory syndrome coronavirus 2) vírus és az általa okozott betegség (a COVID-19) terjedési gyorsasága elképesztő adatokat mutat.Az előrejelzések szerint hamarosan a Föld összes országában megjelenik.

korona_terjedes.jpg

Míg a szezonális influenza esetében a sokkal rövidebb, vagyis alig 2-4 napos lappangási időszak alatt 1,3 a reprodukciós ráta (vagyis egyetlen ember ennyi másiknak adja át a kórokozót), addig a koronavírus (COVID-19) esetében az akár 14 napra is kitolódó lappangási fázisban 2,5 a reprodukciós ráta. Ez éppen duplája az ismert influenza vírustörzsekének. Szintén megdöbbentő különbségeket látunk az elhalálozási arány és a kórházi ápolásra szorulók aránya terén: míg a szezonális influenzánál 0,1% alatt van az elhalálozási ráta (és 2% a kórházra szorulók aránya), addig a COVID-19 esetében 3,4% -ot is eléri a halálozási ráta (és 19% a kórházi kezelésre szorulók aránya).

virusterjedes.jpg

De visszatérve a vírus terjedésére: 2019 novemberében kezdődött a járvány Kína kellős közepén, Vuhanban (a mai feltételezések szerint egy húspiacon, valamilyen állatról [talán denevérről] emberre terjedve)  és alig másfél hónapra rá, 2020 januárjának közepére a vírus már  meg is jelent Európában (egyszerre több helyen is). Közben elárasztotta Iránt és Dél-Koreát, mely országokban a helyi adottságok miatt (Iránban a vallási szokások okán, Dél-Koreában pedig a hatalmas népsűrűség miatt) robbanásszerű sebességgel szaporodott el. Ez alatt Európában Olaszország és Spanyolország egyetlen hónap alatt (február közepére) lett fertőzés sújtotta terület: Olaszországban február 21-én hunyt el az első áldozat és március 9-én került karantén alá az egész ország. Következett Németország és Franciaország (kiemelkedő fertőzésszámokkal), majd szinte minden európai ország.

Ami furcsa módon kimaradt: az a trópusi övezet (Afrika és Dél-Amerika egy része), illetve Oroszország, ahol talán a kisebb arányú kereskedelmi és egyéb mozgás (talán egyéb ok miatt) de nagyságrendekkel kisebb arányban jelent meg a COVID-19. Most azonban az Egyesült Államokon a sor: március 23-án elérte a 35 ezret a fertőzöttek és 458-at a halottak száma. Halálesetek terén sajnos még most is Olaszország vezet, ott a 69 176 fertőzéshez már 6820 elhalálozás társul (március 25-i adat). A frissülő számokról a worldometers.info közöl aktuális adatokat. A lenti térkép (forrása: thesun.co.uk) még a március 23-i számokat mutatja, szemléletesen:

virus_aldozatszam_terkep.jpg

A friss adatok szerint (március 25-én 10 órakor) már 425 ezer felett van a fertőzöttek száma (a világon összesen) és 18 951 -el haláloztak el a koronavírus következtében (36 százalékuk Olaszországban).

A továbbiakra két forgatókönyv képzelhető el: az egyik szerint a nagy népességszámú és sűrűn lakott országokban az elkövetkező hónapokban "robban" még csak a járvány, - például az USA nagyvárosaiban (New Yorkban, Los Angelesben) illetve Indiában és Afrika egyes régióiban (pl. Nigériában) - ugyanakkor a már 1-1,5 hónapnál régebben járványnak kitett területeken lassú mérséklődés kezdődik majd (pl Olaszországban, Spanyolországban); míg a másik forgatókönyv szerint a nagy lakosságú államok fertőzöttsége azonnal visszahat Európára, így 1-2 hónapon belül ott sem várható sajnos mérséklődés.

A koronavirus.gov.hu felmérése szerint az eddig megfertőzöttek három leggyakoribb tünete a következő: láz (88%), száraz köhögés (68%), gyengeség-fáradékonyság (38%)

periodistas_szeles_logo.jpg

2020.03.25.11:07

Mi lesz az érettségikkel?

Lassan két hete tart a magyarországi vészhelyzet és sajnos még nem nagyon látszódik, hogy a Koronavírus járvány mérséklődne bárhol is Európában. Az epidémia kiindulópontjában, a kínai Vuhanban november végén regisztrálták az első fertőzöttet és március elejére ért véget náluk a járvány, vagyis ott 3,5 hónapig tartott az egész. Csakhogy nem volt olyan súlyos a helyzet, mint mondjuk Olaszországban, vagy Spanyolországban. Amellett a kínai diktatúra (és megszállottság) nem vethető az európaihoz, hiszen míg ott a fegyelemhez és kivégzésekhez szokott lakosság vakon teljesít mindent, addig itt jól tudjuk mi a helyzet. Vagyis attól hogy ott 3,5 hónap alatt lefutott az ügy, itt nem valószínű, hogy olyan gyorsan véget érne. Még a legoptimistább forgatókönyvek is nyári - őszi lecsengéssel kalkulálnak. Kérdés tehát: mi lesz a május első hetére tervezett írásbeli érettségikkel és a júniusi szóbelikkel?

erettsegi.jpg

A jelenlegi hivatalos álláspont "esetleges halasztásról" szól, ami lehet 1-2 hónapos csúszás is. Ez azonban felborítana mindent, a felvételi eljárásokat, továbbtanulást, mindent. Amellett egy nyárra halasztott érettségi - ha még tart a járvány - ugyanolyan epidemiológiai kockázatot jelent, mint egy májusi. Például írásbelin az egy teremben dolgozó fiatalok megfertőzhetik egymást, a szóbelin egyetlen terembe zárt érettségi bizottság járvány-kockázatot jelent (még ha csak egyetlen tanuló vizsgázik is, a bizottságnak jelen kell lennie) ... stb, stb.

Az egyetlen valódi megoldást az jelentené, ha a járvány-érintett évfolyamok egy teljes évvel később érettségiznének, vagyis a 2021-es "érettségi "szezonban" dupla évfolyam tenne vizsgát országszerte. Egy teljes évnyi haladékot jelentene mindez és 2021 májusáig szinte bizonyosan lefutna a járvány. Ezzel nem borulna fel az érettségi és felvételi időrend, nem lennének torlódások, nem kellene új processeket kidolgozni és nem kerülne veszélybe 100 ezer érettségiző diák egészsége és majdnem ugyanennyi tanár biztonsága sem.

Persze a dupla mennyiségű diák leérettségiztetése 2021-ben nagyobb kihívások elé állítaná a szervezőket, hiszen kétszeresére nyúlna az érettségi időszaka is, ám erre az előre pontosan ismert nehézségre (és többlet-terhelésre) bőven lenne idő felkészülni. (Több, mint egy esetleges nyári - őszi kínlódásra a járvány közepén.) Ugyanakkor előnye is volna: például az, hogy a jelenlegi végzősök, akik a tizenkettedikes tananyagnak csak 60%-át kapták meg formalizált oktatásban (a többit elvileg távoktatásban), így lehetőséget kapnának a maradék 40% átvételére is személyes előadásokon. (Bejárhatnának iskolai felkészítőkre, a járvány lecsengése után.)

Nem tudni mikor hozza meg a kormány a szükséges döntéseket a témát illetően, de hamarosan muszáj lesz dűlőre jutniuk az előkészületek miatt. Persze most minden szakértő, orvos és kutató a jövőt találgatja. Jelenleg a csoportos terjedés fázisában már napi 30-60 fertőzött-szám növekedéssel kell számolnunk, ami a harmadik fázisban még hatványozódhat is. A legvalószínűbb így az, hogy éppen akkor tetőzik majd nálunk a járvány, amikorra az érettségikre kerülne sor, azaz május eleje és június közepe közt. Reméljük józan döntést hoznak vezetőink.

iskola.jpg

A felelős döntés most, ebben a helyzetben az egy éves halasztás volna. Reméljük ez lesz idén a legkeményebb verdict, amit meg kell hozni odafent!

periodistas_szeles_logo.jpg

Amikor maga az orvos fertőzi le a fél várost Koronával

Helyszín: egy vidéki, Dél-magyarországi nagyváros egyik szakklinikája, főszereplő: egy rangos - neves, megbecsült főorvos, aki magánrendeléseken is praktizál és naponta százakkal találkozik. Mellesleg a Koronavírus-bizottság feje és a kormánypárt egyik legmegbecsültebb helyi támogatottja a településen. A történet szerint a járványhelyzet kezdetén Ausztriába utazik egy kis síelésre (egy Dél-tiroli [olaszországi] kitérővel), majd hazatérve rögtön felveszi a munkát és teli-erőből kezd gyógyítani, betegeket kezelni a klinikán illetve saját pácienseinél egyaránt, anélkül, hogy mondjuk vállalná a külföldi utazás után KÖTELEZŐ 14 napos karantént. Tegyük hozzá egészségügyi dolgozóként eleve necces a külföldre utazása (a februárban kezdődő európai vészhelyzet kellős közepén). Ennek dacára főhősünk dolgozni kezd: embereket operál, betegekkel találkozik, viziteket tart és közben más orvosokkal beszél, sőt egyéb klinikák vezetőivel, orvosaival konzultál, egy hét alatt cirka ezer emberrel kerülve kontaktba. Aztán ...  egyszer csak száraz köhögése lesz, magas láza, mellkasi fájdalma, nehézlégzése. Hopp egy gyors Korona-teszt, ami POZITÍV! ... WTF?!

korona.jpg

Az eset kiszivárgott, de nem csak az érintett városban, hanem az egész megyében is, miközben gőzerővel folyik az eset eltussolása (a pletyka terjedésével párhuzamosan), tekintettel az érintett orvos-professzor rendkívüli szakmai és politikai múltjára. (Aki beszél, az repül alapon.)

Az eset azért is érdekes, mert látlelete a hazai állapotoknak: nem hiszünk a járvány-védelem fontosságában, magasabb szinten pedig az eltussolásra játszunk, csak botrány ne legyen. Ugyanakkor egy orvos-professzor, a Korona-járvány szakmai csoportjának helyi vezetője részéről még így is megdöbbentő ez az egész történet. Mégis mi motiválhatta ekkora hanyagságra az illető főorvost?: Mi járhatott a fejében a "14 nap karantén kontra lefertőzök egy komplett klinikát és egy fél várost" dilemmájában?  Józan ésszel felfoghatatlan ez a kérdés?

Ami pedig a következményeket illeti:

Vajon hány beteggel és hány kollégával találkozhatott a derék főorvos hazaérkezése és koronatesztje között (kb 1-2 hét alatt) és hányat fertőzhetett meg ezek közül? Hány olyan betegre ragaszthatta a vírust, aki eleve legyengült állapotú, vagy krónikus betegségektől is szenved? Mekkora lesz a városban a Korona-járvány az esetet követően? És végül még egy érdekes kérdés: vajon megtudjuk e valaha is a valós számokat a járvánnyal kapcsolatban (az érintett településen és országosan is) és mellesleg lesz e következménye a doktor felelőtlenségének?

Jó kérdések ezek. Az eset egyébként több internetes újságban is megjelent a Halál Angyaláról, sőt maga az érintett személy sem tagadja már (mondjuk nem is igen teheti, csupán azzal menti magát, hogy a járvány kezdetén, vagyis a hivatalos vészhelyzet előtt volt külföldön). Akik viszont ismerik az egész sztorit az érintett megyében tudják mi az igazság: egy felelőtlen orvos ezreket fenyegető bűne, mely egy komplett várost sodort veszélybe. Éppen most, amikor amúgy is a legnagyobb a baj.

periodistas_szeles_logo.jpg

--- x ---

Magyarországon március 11-én hirdettek ki vészhelyzetet a járvány miatt és március 16-án zártak be az iskolák. Olaszországban február 21-én történt az első haláleset (10 napra rá már 30 volt a halottak száma). Március 4-én elrendelték az olasz iskolák bezárását, 7-én pedig a talján miniszterelnök aláírta Észak-Olaszország teljes karanténba zárását. Olaszország egésze március 9-én került karantén-lezárás alá.

Koronavírus - véletlen volna a felbukkanása?

Alig 4 hónap telt el azóta, hogy 2019 november 17-én Kínában azonosították az első "új Koronavírussal" fertőzött személyt. A kórokozó a SARS-CoV-2 (angolul: severe acute respiratory syndrome coronavirus 2) nevet kapta, míg az általa okozott betegséget COVID-19 -nek nevezték el. A "korona" elnevezést azért kapta, mert mikroszkópban mutatott képe a vírusburokból sugárirányban kinyúló fehérjekitüremkedések miatt napkoronára emlékeztették a vírust először kutató tudósokat. A SARS-CoV-2 forrásaként a vuhani vadhús piacot jelölték, meg ahol zoonozisként (állatról emberre terjedő betegségként) azonosították.

korona_virus.jpg

Március 18-ig világszerte összesen 206 900 fertőzéses esetet regisztráltak és 8272 -nél tart az elhalálozások száma. [forrás: CNN health] Legalábbis ennyi a hivatalosan bevallott esetszám, amiben nyilván nincsenek benne az állami kozmetikázások (szinte minden országban), az elhallgatott statisztikák és azok a fertőzöttek, akik nem fordultak orvoshoz (betegségük teljes lefolyása alatt). A hét legfertőzöttebb ország most a világon, sorrendben: Kína (80 894), Olaszország (31 506), Irán (17 361), Spanyolország (13 910), Dél-Korea (8413), Németország (10120), Franciaország (7730). [link]

Érdekességként megemlítendő: a Föld utolsó nagy járványa az 1918/20 -as spanyol-nátha járvány volt, mely legkevesebb 20 millió embert ölt meg (Európában kétmilliót). A 100 évvel ezelőtti pandémia az USA -ból indult ki (Kansasból) de mivel sokáig csak a spanyolországi adatokat tették közzé így a neve spanyolnátha lett. Érdekes módon éppen a fiatalokat sújtotta a leginkább, a halálesetek többsége 20 és 40 közöttiek közül került ki, akik mind másodlagos hatásként fellépő bakteriális tüdőgyulladásban haltak meg. Ez a járvány vitte el Ady Endrét, Kafka Margitot, sőt IV. Károlyt is.

A jelenlegi járvány is gyorsan terjed: alig telt el négy hónap és Európa rendkívüli állapotba került, Kína megroppant, az országok fele tanácstalanná vált. Nincs gyógyszer, nincs vakcina és nincs információ a vírus "működéséről". Véletlen volna? Valóban a semmiből érkezett? Aligha. Ha valamiféle "Pelikán-ügyiratként" tekintünk arra az elméletre, amin manapság egyre többen gondolkodnak el (utalva Alan J. Pakula 1993-as filmjére), kirajzolódik előttünk egy nagyon is valószínű forgatókönyv. Számomra ez ma Occam-borotvája a felmerülő kérdésekre adott legegyszerűbb (és legnyilvánvalóbb) válasz.

korona_jarvany.jpg

A kialakult helyzet ugyanis leginkább gazdasági szempontból katasztrófa - ami a háttérben összetettebb okokat valószínűsít -  a SARS-CoV-2 vírus miatt összeomlott Kína és Európa turizmusa, szociális ellátórendszere, munkaerőpiaca, oktatási és egészségügyi-hálózata, hamarosan bankrendszere is. Ugyanakkor kiugróan magas elhalálozás nincs, maradandó károk nem érték az erőforrásokat, csupán a "kulcs-országok" gazdasága sérült (Kína, Franciaország, Egyesült-Királyság, Németország, Olaszország, Spanyolország). Ha azt volt a cél, hogy relatíve gyorsan megbénuljanak és gazdaságilag visszaessenek bizonyos ipari országok, akkor a SARS-CoV-2 tökéletes eszköznek bizonyult ehhez. Enélkül egyébként is hogyan máshogyan lehetett volna ezt elérni? Pláne ilyen rövid idő alatt, mindössze 4 hónap elteltével?

Persze a károkat egyelőre nem lehet pontosan felmérni, hiszen közel sincs még vége: Franciaországban, Németországban, az Egyesült Királyságban és Közép-Kelet Európában még csak 1-2 hónap múlva (április - májusban) éri el a mélypontot a helyzet. (Sőt az sem kizárt, hogy nyár végéig vagy őszig húzódik a pandémiás időszak.) Nálunk jövő hétre várható a kijárási tilalom elrendelése, áprilisra - májusra pedig az ezres nagyságú fertőzött-szám.

Ami a szándékosságot illeti (szándékos vírus létrehozást és/vagy terjesztést), az első ezt alátámasztó tényező maga a térkép a járvány keletkezési helyéről:

kina_wuhan.jpg

Vuhan elhelyezkedése: Kína kellő közepén fekszik (főleg ha a szinte alig lakott nyugati részeket nem vesszük figyelembe). A fenti térképen is jól látszódik, hogy a Peking - Hajnan vonal (észak-dél tengely) közepén található, vagyis ha valakik egy egész Kínára kiterjedő járványt akartak volna elindítani, Vuhan tökéletes választás lett volna. És az is lett, ahogyan az elmúlt hónapok eseményei mutatták.

A második tényező (melyet a világ minden bűneseténél is mindig feltesznek a világ nyomozói): kinek állt érdekében? Nos, két jelentkező is akad, "akiknek" nem csupán érdeke, de lehetősége is adott egy világ-járvány megindításához: az USA és Oroszország. Mindkettőnek megvannak az okai a kínai és európai vetélytársak kiiktatására, a kérdés csak az: ki lépte meg végül. Vagy másképp fogalmazva: Putyin, vagy CIA? Mind Oroszországnak mind az Egyesült Államoknak vannak tartozásai (nem is kevés) Kína felé, mindkettejüket sérti a távol-keleti ország gyors és agresszív gazdasági terjeszkedése és mindkét államnak megvannak a biológiai-tudományos eszközei (szellemi apportja) egy ilyen lépés megtételéhez. Ráadásul Oroszországban alig akad fertőzött (legalábbis az ország méreteihez viszonyítva). Plusz az erős európai gazdasági hatalmak visszaesésével mindketten nyerni tudnak: a kínai mellett ugyanis a német, francia, brit, olasz vagy éppen a spanyol (és uniós) gazdaság is komoly vetélytársa az orosz illetve amerikai hatalmaknak.

A választ és saját verziónkat a megfogalmazott kérdésre nem adjuk meg, de arra kíváncsiak vagyunk, mire tippel a többség. Ezért kínáljuk fel a voksolás lehetőségét: 

periodistas_szeles_logo.jpg

2020.03.17.16:33

A politikai siker kulcsa: a közbeszéd tematizálása

Sokan találgatták már, hogy mi a politikai siker kulcsa napjaink Magyarországán, de a prioritási sor mindenkinél más és más. Vannak, akik szerint a nacionalista retorika a titok, mások úgy vélik, hogy a populizmus  a nyerő (mindig azt mondjuk, amit a többség hallani akar), megint mások pedig a vezérközpontú berendezkedésre esküsznek. Nos, talán ezek mind részesei a dolognak, de a legfontosabb nincs köztük, nevezetesen a közbeszéd tematizálásának elérése. Ez a kulcs és a nagy "titok". De mi is ennek a lényege?

bayer_bango.jpg

A közbeszéd tematizálása kommunikációs szempontból azt jelenti, hogy egy adott érdekcsoport (többnyire párt, vagy kormányzat) egy bizonyos eseményt, összefüggést, jelenséget vagy tendenciát a közösség ügyének beállítva és a politikai ellenfél ellen felhasználva a közbeszéd tárgyává tesz, vagyis mediatizálva, rákényszeríti annak folyamatos napirenden tartását minden politikai szereplőre és a közvéleményre. Célja rendszerint hármas: a saját szavazóbázis megerősítése - összetartása, másodsorban a politikai ellenfelek gyengítése (tönkretétele), harmadsorban pedig a valódi és súlyos problémák háttérbe szorítása (az azokra irányuló figyelem gyors és azonnali elterelése).

Manipulációról van tehát szó, a társadalom megtévesztéséről, sőt félrevezetéséről, mégpedig önös érdekek mentén. Hozzátehetjük: vannak olyan politikai kultúrák, ahol mindig más politikai szereplő tudja elérni a közbeszéd tematizálását (és többnyire csak rövid időszakokra), míg más országokban mindig ugyanaz az erő (párt) és mindig ugyanazokkal a trükkökkel, ráadásul hosszú távon képes elérni ugyanezt. Az előbbi csoportba tartoznak a nyugati demokráciák (USA, Franciaország, Egyesült Királyság, Németország ... stb), míg az utóbbi csoportba a keleti autokráciákat sorolhatjuk (Oroszország, Magyarország, Törökország ... stb).

A sok felsorolt negatívumok dacára egy legális politikai eszközről van szó, melyhez minden politikai szereplő folyamodhat. Persze az éppen kormányon lévő erőnek sokkal könnyebb és egyszerűbb  a dolga, hiszen kezében tartja az állami bevételeket (adókat, költségvetést), a külső forrásokat (EU pénzek) és az állami tulajdonokat (állami cégek, épületek ... stb), illetve utasítási láncokat (közigazgatás); míg ezzel szemben egy-egy ellenzéki csoportnak csupán saját szervezete és bevétele áll rendelkezésére.

A közbeszéd tematizálásához viszont kell a média is, mint eszköz (legalábbis a nagyobbik része), kellenek ügyes média-szakemberek, jó tollú újságírók illetve kell politikai érzékenység is, mégpedig a legfelső szinten. Csak úgy lehet ugyanis sikeres a lakosság manipulálása, ha a feldobott témák relevánsak, van igazságtartalmuk és/vagy hatásosan reagálnak az ellenzék "magas labdáira".

Mint a napokban, egészen pontosan április 25-én az ATV Start című műsorában a szocialista Bangóné Borbély Ildikó egyik mondata, mely a március óta súlyosbodó fővárosi patkány-helyzetet (rágcsáló inváziót) összemosta a Fidesz dehonesztálásával.

Az ilyen típusú meggondolatlan (vagy nagyon is meggondolt) elszólások alkalmasak arra, hogy a politikai ellenfelek (jelen esetben a  Fidesz) felkapja és a közbeszéd tárgyává tegye (ahogyan ezt most éppen meg is teszi). Ugyanakkor a másik oldalon Bayer Zsolt zsidókat, cigányokat, liberálisokat gyűlölő (és mindenkit megbélyegző, [aki merészel NEM Fideszes lenni]) írásait az ellenzék soha nem volt képes a közbeszéd tárgyává tenni. Pedig volt olyan szövege is, mely a pápát gyalázta:

"A pápa egy demens vénember, aki teljességgel alkalmatlan a pápai poszt betöltésére, vagy egy gazember." [Bayer Zsolt, 2016.08.01.]

... ezzel vallásos, katolikus és istenfélő emberek millióit bántotta meg, ... ha értesültek volna róla, például úgy, hogy az ellenzék tematizálja vele a közbeszédet. Ez viszont nem jött nekik össze így Bayer gyűlölködései szabadon folynak azóta is (noha a patkányozásnál jóval durvább szövegeket is közzétett már pályafutása alatt).

A közbeszéd és közgondolkodás manipulálásához tehát hatalmas adag ügyesség és odafigyelés is kell, mert nem minden téma alkalmas arra, hogy felkapják és nem minden tálalás megfelelő a tömegek eléréséhez. Ebben pedig jelenleg csak egyetlen párt és politikai erő tud jeleskedni, a többieknek tanulniuk kell még a műfajt.

Összegezve: a politikai sikerhez Magyarországon a nacionalizmus, a populizmus és a vezér-központúság mellett nagyon is kell a közbeszéd sikeres tematizálásának képessége is, sőt talán kijelenthetjük: nagyjából ezen múlik minden. Most is és 2022 -ben is majd. (2019.05.01.23:41)

 periodistas_szeles_logo.jpg

***

 

A sajtószabadság helyzete a világban

Alig 5 nappal a nemzetközi sajtószabadság napja előtt (melyet az ENSZ május 3-ra tett), érdemes áttekinteni ezt a meghatározást és megnézni, milyen is jelenleg a sajtószabadság helyzete a világ országaiban.

A sajtószabadság korunk egyik legtöbbet emlegetett fogalma, melyet rengetegen értelmeznek hibásan és használnak helytelenül. Nem azt jelenti ugyanis, hogy bárki, bármit megírhat a lapokban és on-line felületeken, hanem egy ennél jóval árnyaltabb politikai szabadságjogot. A lényege, hogy a hatalomtól teljesen függetlenül és szabadon működő (és létrejövő) sajtó-orgánumok, önállóan dönthetnek megjelenő tartalmaikról, melyek vonatkozásában nincs rajtuk politikai nyomás, így akár az aktuális hatalmat, kormány-pártot, kormányzatot, vagy államvezetést kritizáló írásaikat is szabadon publikálhatják. A sajtószabadság azonban jelenleg a Föld 200 országa közül, csupán a valódi demokráciákban biztosított. (Erről bővebben később még lesz szó.) Az itt következő térképen fekete színnel vannak jelölve azok az államok, melyekben a legkevésbé sem biztosított a a szabad sajtó és egyre világosabb színekkel jelölték azon országokat, ahol egyre jobb a helyzet ezen a területen.

freedom_house.JPG

 A történelemben a sajtószabadság a felvilágosodás (XVIII. század), az amerikai függetlenségi háború (1775-1783) és a nagy francia forradalom (1789-1799) eseményeinek, vívmányainak illetve elveinek folyományaként jelent meg a világ köztudatában. Nálunk, Magyarországon a reformkor (1830-1848) és főleg Kossuth hangsúlyozta ki először jelentőségét. A XX századra Európában valódi polgári szabadságjoggá vált, melyet a legtöbb ország az egyik legfontosabb demokratikus elemnek tekintett.

Ugyanakkor a század két nagy diktatórikus rendszere: a nácizmus és a kommunizmus felfüggesztették gyakorlását: a nácizmus 12 esztendőre (1933-1945), a kommunizmus pedig 73 évre (1917-1990). Adolf Hitler 1933-ban végeztette ki Fritz Gerlich újságírót (és történészt), aki az újságok hasábjain figyelmeztette volna a világot a nácizmus veszélyére, Sztálin pedig Alekszandr Szolzsenyicin írót ítéltette 11 év kényszermunkára és bizony nálunk is rombolt a két szélsőség: Horthy Miklós előbb Somogyi Bélát (1920), majd 1942-ben Rózsa Ferenc újságírókat végeztette ki, Rákosi viszont az egész hazai sajtót hallgattatta el hosszú évekre.

A sajtó a XX. század folyamán háborúknak és egész elnökségeknek vetett véget, elég a vietnámi háborúra gondolnunk (melynek befejezéséhez vezető tömegmozgalmakban meghatározó szerepe volt a harctéri újságíróknak - lásd Nick Ut fotóit) és elég Richard Nixon bukását felidéznünk, aki a sajtó által kirobbantott Watergate botrány után kényszerült lemondásra. (Máig az egyetlen amerikai elnök, aki egy botrány kapcsán bukott meg.)

Ugyanakkor tény, hogy ma a sajtó a világ 200 országának csak maximum felében működik teljesen szabadon (a poszt bevezetőjében leírt módon) viszont a szuverén államok másik felében "részben szabad" vagy pedig egyáltalán nem szabad a működése. Ha írásunk elején szereplő, Freedom House által készített térképet tanulmányozzuk, jól láthatjuk, hogy Észak-Amerika, Nyugat-Európa, Japán, Dél-Korea, Tajvan, Ausztrália és Dél-Afrika mellett csupán néhány ország büszkélkedhet korlátozások nélküli médiával. Viszont Afrika és Ázsia túlnyomó részén, így a nagyhatalomnak tekinthető Oroszországban és a jelenleg is kommunista "egy-párt rendszerben" működő Kínában messze nem biztosított az újságírás szabadsága.

Ha konkrét számokban szeretnénk látni a világ országait a sajtószabadság fényében, akkor a Press Freedom Index mutatója alapján felállított listán az első 12 ország a következő: Norvégia, Finnország, Svédország, Hollandia, Dánia, Svájc, Új-Zéland, Jamaica, Belgium, Costa Rica, Észtország, Portugália; az legutolsó 12 helyezett pedig, ahol 2018-ban a legrosszabb helyzetben volt a sajtószabadság: Türkmenisztán, Észak-Korea, Eritrea, Kína, Vietnám, Szudán, Szíria, Dzsibuti, Szaúd-Arábia, Laosz, Irán, Kuba. 

A fejlett nagyhatalmak a lista első negyedében szerepelnek: Németország (13.), Franciaország (32.), Egyesült Királyság (33.), USA (48.), viszont hazánk már csak a középmezőnyben kap helyet (87. hely), Oroszország pedig a sor végére szorul (149. hely).

Jól érzékelhető, hogy a jelenleg is kommunista berendezkedésű államok, az iszlamista országok és a diktatúrák a sajtó elnyomásában érdekeltek, míg a képviseleti demokráciák a fenntartását szorgalmazzák. Magyarázat: a szabadon működő sajtó visszaélésekre, kormányzati hibákra, rossz döntésekre, korrupcióra világithat rá, sőt olykor alternativákat mutat be és megszólaltatja a kisebbség hangját is. Mindez nyilván kényelmetlen egy diktatúra számára, de biztositja a tisztességes működést egy valódi demokráciában.

Alig 4-5 nappal a Nemzetközi sajtószabadság napja előtt ez az összefüggés a lehető legjobb figyelemfelhívás a téma fontosságára. [04.29.23:16]

periodistas_szeles_logo.jpg

***

A világbékét leginkább fenyegető országok

A világtörténelemben mindig is ritkaságnak számítottak a hosszabb békés időszakok, amikor épp nem zajlottak véres háborúk, felkelések, polgárháborúk vagy más harcok. Már a százéves háború feldúlta a középkori Európát 1337 és 1453 között, amikor Anglia és Franciaország vívta élet-halál küzdelmét számtalan területen (de javarészt Franciaország határai között). Később következtek a reformáció utáni vallásháborúk (hugenotta harcok, angol-spanyol háború ... stb), a harminc éves háború német területeken 1618 és 1648 között, az oszmánok elleni harc, a különböző örökösödési háborúk a XVIII. század folyamán, illetve a napóleoni háborúk és végül a XX. század két nagy világháborúja: az I. és II. nagy világégés. A kezdeményezők minden esetben a hódítani akarók voltak.

vilagbeke.jpg

Aztán eljött a XXI. század és a világ biztonságpolitikai képe megváltozott: a világbéke fenyegetői vagy nukleáris arzenáljukkal okoztak destabilizációt (lásd: Észak-Korea és Oroszország), vagy helyi riválisaik elpusztításával kezdték veszélybe sodorni Földünk biztonságát (pl. Irán) Felvetődik a kérdés: ma mely országok fenyegetik leginkább a világbékét?

Észak-Korea

A hazánknál alig nagyobb, viszont 25 millió lakosú ázsiai ország 1945 óta él kommunista diktatúrában, mégpedig a szintén kommunista Kína támogatásával és a Kim család uralma alatt. Jelenleg a dinasztia harmadik tagja vezeti Észak-Koreát: Kim Dzsongun, aki apjától, Kim Dzsongil -től "örökölte" hatalmát, aki meg az ő apjától Kim Ir Szen -től kapta. Napjainkban tehát már a harmadik generáció "uralkodik" teljhatalommal az észak-koreai nép felett.

Az ország komoly katonai erővel bír, a világ hadsereginek sorában az előkelő 18. helyet birtokolja. Ráadásul rakétakísérletei és atomprogramja révén a Föld 10 atomhatalmának is egyike. Észak-Korea és diktátora folyamatos fenyegetés a világbékére nézve, annak dacára, hogy 2018 áprilisában végre békét kötött Dél-Koreával.

Irán

A perzsa ország az iszlám vallás kisebb részét alkotó síita világ-közösségek vezetője és mint ilyen, a vallási megosztottság és ellenségeskedés kulcstényezője is. Fő riválisa a szunnita muszlimok élén álló Szaúd-Arábia, mellyel hosszú évtizedek óta rivalizál. Irán legfőbb ellensége azonban a zsidó állam, Izrael, melyet ugyancsak évtizedek óta fenyeget katonai csapással. A két konfliktus mellett érdekesség, hogy Irán teokratikus, azaz vallási köztársaság, hiszen az 1979-es iráni forradalom óta a vallási és világi vezetés egyetlen kézbe összpontosul. Ez a kéz ma Ali Hámenei ajatollahé.

Irán komoly atomprogramot valósít meg orosz segítséggel, bár egyelőre nincs perdöntő bizonyíték arra, hogy atomfegyverrel is rendelkezne. Az elemzők többsége szerint azonban a perzsa állam ma a 10. atomhatalom. Külpolitikája, vallási szerepe, agresszivitása és nukleáris programja miatt, ma Irán a világbéke második legnagyobb veszélyeztetője.

Pakisztán

India 1947 -es önállóvá válásával kialakult muszlim ország, a kezdetektől folyamatos viszályban áll szomszédaival, melyekkel több háborút is megvívott már. Legfőbb ellenfele India, mellyel fegyverkezési versenyt folytat és állandó harcot vív Kasmír tartományért. A viszálykodás során mind India, mind Pakisztán atomhatalommá vált. Később a pakisztáni államvezetés az afganisztáni Tálib mozgalom titkos támogatója lett, mellyel növelte a térségben a destabilitást.

Jelenleg Pakisztán a világ 17. katonai nagyhatalma és 182 millió muszlim országa. Mind kiszámíthatatlan külpolitikája, mind szomszédaihoz fűződő ingatag viszonya, mind atomhatalmi státusza a békét fenyegető országok közé helyezik.

Törökország

A diktatúrában működő, Recep Tayyip Erdogan korlátlan hatalmát nyögő, 82 milliós Törökország a világ jelenlegi kilencedik katonai nagyhatalma. Napjainkban háborús konfliktusban áll Szíriával és a határai mentén élő kurdokkal (sőt a saját országa területén élő 16 milliós kurd kisebbséggel is). Komoly viszály köti nyugati szomszédjához Görögországhoz, mellyel sok évtizedes területvitái vannak és Oroszországhoz fűződő kapcsolata is ingatag (hol baráti, hol ellenséges). Külön problémát jelent Törökországgal kapcsolatban, hogy bár elvileg NATO tag, valójában teljesen önálló külpolitikát folytat, melyet semmilyen szinten nem egyeztet katonai szövetségeseivel.

Napjainkban Törökország nagyhatalomként viselkedik, vezető szerepre törekedve mind a Közel-Keleten, mind az egész muszlim világban. Expanzív külpolitikája, nagyhatalmi törekvései, diktatórikus vezetése és szomszédaihoz fűződő viszonya miatt Törökország ma a negyedik számú, világbékét leginkább fenyegetőállam.

Líbia

A napjainkra teljes káoszban élő Észak-afrikai ország 2014-ben szó szerint kettéhasadt: egy keleti és egy nyugati országrészre. Mindkét terület saját kormánnyal és hadsereggel rendelkezik, az egyik központja (nyugaton) Tripoli, a másiké pedig (keleten) Tobruk. Nemzetközi elismerést azonban, csak a Tripoliban működő kormány kap, a tobruki ellenkormány és az azt szolgáló Halifa Haftar tábornok mögött csak bizonyos arab államok állnak. Az elmúlt években újabb hatalmi csoportok is megjelentek, amivel a líbiai helyzet tovább bonyolódott. A legnagyobb veszélyt az Iszlám Állam líbiai megerősödése hordozza és annak lehetősége, hogy a líbiai polgárháború exkalálódva, egész Észak-Afrikát destabilizálhatja.

Az elkövetkező hónapokban (és évben) Líbia ügyével muszáj foglalkoznia a nemzetközi szervezeteknek is, különben egy humanitárius katasztrófa is bekövetkezhet az egymilliós Tripoliban.

Afganisztán

A rendkívül heterogén etnikai képet mutató, hatalmas hegyekkel teli Közép-ázsiai muszlim országban 1996 óta diktál az iszlamista Tálib Mozgalom, mely ellen a 2001-es WTC tornyok elleni merényletek után az USA indított támadást 2001 október 7-én (Operation Enduring Freedom). A harc 2010-ben érte el csúcspontját, amikor 100 ezerre nőtt a NATO kötelékében ott harcoló katonák száma. Azóta viszont csökkentették a nyugati haderő nagyságát, sőt Donald Trump ígéretet tett arra is, 2020 nyarára kivonnak minden amerikait az országból.

Ugyanakkor Afganisztán nagy részében továbbra is a tálibok diktálnak, a nyugat-barát afgán kormány csak Afganisztán 36% -át tudja tartósan az ellenőrzése alatt tartani. Ha az amerikaiak kivonulnak, akkor újra a tálibok kezére kerül az egész ország és félő, hogy a nemzetközi terrorizmus újra megjelenik Afganisztánban, ahol kiváló kiképző-területet kapnak majd a tálib kormányzattól arra, hogy onnan kiindulva támadják a nyugati társadalmakat.

Kína

A napjainkra a világgazdaság élvonalába kerülő Kína, sajátos hibrid-rendszerben működik: azaz politikailag egypárti kommunista diktatúraként (melyben nincsenek szabad választások és Hszi Csin-ping élethosszig lehet államfő), viszont gazdaságilag nyugati típusú plurális szisztémában. Azaz kommunizmus plusz piacgazdaság együttes ambivalenciája jellemzi. Ez önmagában még nem teszi a világbékére veszélyes országgá, viszont a Dél-Kínai tengeren zajló terjeszkedése már igen. A kínai államvezetés ugyanis mesterséges szigetek létrehozásával tolja ki tengeri határait, melyeken aztán katonai reptereket és kikötőket is létesít.

A Dél-kínai tengeri konfliktus ma a világ "lőporos hordójává" tette a területet, ahol Kína terjeszkedése miatt ma több ország került egymással élénk konfliktusba és sodródott a háború szélére: így a Fülöp-szigetek, Tajvan, Vietnám, Malajzia és az Egyesült Államok.

Oroszország

A Vlagyimir Putyin vezette Oroszország a világ második legjelentősebb katonai nagyhatalma és a Föld legnagyobb atom-arzenáljának birtokosa. Oroszország ezt a bizonyos erőfölényt évek óta nagyhatalmi politikájának szolgálatába állítja és eszközként használja olyan lépéseinek elismertetéséhez, mint a Krím félsziget 2014-es megszállása, vagy 2015 óta zajló szíriai beavatkozása. A putyini külpolitika így több elemében is veszélyezteti a világbékét, az említettek mellett például a kiber-hadviseléssel, a Baltikum fenyegetésével és a sorozatos, szándékos határsértésekkel (például az Egyesült Királyság tekintetében).

Nyolc ország, nyolc veszélyes övezet, melyekben a helyi kormányzat politikája komoly fenyegetést jelent a környező államokra, sőt néhány esetben az egész világra nézve. [04.24.17.50]

periodistas_szeles_logo.jpg

***

Az IQ, az EQ és a műveltség alapján ki számít "okosnak"?

Nagyon nem könnyű meghatározni, hogy milyen képességekkel, készségekkel, műveltséggel és tudással nevezhetünk valaki "okosnak". Egyáltalán mérhető az ilyesmi? Akinek magas az IQ -ja, azaz intelligencia hányadosa az már okos? Vagy inkább a megszerzett tudás számít? Aki fejből mond Ady verseket és kívülről tudja történelmünk évszámait, vagy épp a fizika és kémia törvényeit (szóról szóra), esetleg a jogszabályok szövegeit, az már "okos"

Az okosságot a legtöbben az IQ -val azonosítják, noha értelmi képességeink ennél sokkal tágabb kategóriában határozhatóak meg. A megszerzett lexikális tudás, a képesség a tudás megszerzésére és a problémamegoldás (együtt: IQ) kiegészülve az úgynevezett érzelmi intelligenciával (azaz EQ, vagyis Emotional Quotient) együttesen határozzák meg szellemi képességeinket.

eq.jpg

Az EQ elsősorban mások érzelmeinek megértését, dekódolását, felismerését (bizonyos mértékig befolyásolását) jelenti. Segít bennünket abban, hogy beilleszkedjünk az emberi közösségekbe, hogy boldogok tudjunk lenni, hogy értékes kapcsolataink legyenek, hogy tartalmas életet éljünk, illetve alkalmassá tehet bennünket arra is, hogy bizonyos pályákon boldogulni tudjunk. (Sokak szerint a bölcsességet is az EQ -nak köszönhetjük.) Mérése nagyon nehéz és egyelőre nem egységesen numerizálható. Sajnálatos módon az EQ kevésbé ismert viszonyszám, jelentőségét tekintve alábecsült tényező, a szellemi kapacitás tekintetében ritkán megemlített faktor. Az angolszász országokban jobban ismerik, nálunk ritkán szerepel a médiában. (Előző posztunk a magyar újságírásról szólt, melynek pro és kontra megítélése összefügg ezzel a témával is.)

Az IQ gondolkodási sebességünket mutatja meg, illetve az érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezés, képzelet, tanulás és probléma-megoldás szintjét jelzi, numerikus indikátorként. Könnyen és jól mérhető, mégpedig IQ-tesztek segítségével, melyek úgy vannak kialakítva, hogy a 100 pont körüli tartomány (+/- 15) az emberek 68% -a esetében legyen a jellemző.

A valaha mért legmagasabb IQ szintet egy amerikai írónő tartja, mégpedig a ma 71 éves Marilyn vos Savant. A hihetetlen 228-as értéket eddig senki más nem érte el. De a világ 10 legmagasabb IQ-val rendelkező embere közt szerepel egy magyar is, mégpedig egy hölgy: Polgár Judit, sakknagymester. A világ legintelligensebbjeit egyébként a Mensa-egyesület hívja soraiba, ha valaki az általuk elfogadott IQ teszten kimagasló eredményt ér el. A Mensa szervezetét 1946-ban alapították Angliában és jelenleg mintegy 140 ezer tagja van szerte a világban. (Magyarországi szervezete a Mensa HungarIQA)

A műveltség az életünk során addig a pillanatig megszerzett tudás illetve ismeret-mennyiség volumenéről és széleskörűségéről árulkodik. A magas műveltség felöleli a zene, a humán-tudományok (történelem, irodalom), a művészetek, a reál-tudományok (pl. matematika, mérnöki tudományok), a természetismeret (természettudományok) egészét, sőt kiterjed a világ aktuális ismeretére és a jelen folyamataira is. Informatikai nyelven szólva: az IQ a processzor, a műveltség a winchester, az EQ pedig a periféria. (Vagy: értelem, érzelem, tudás.) Mindhárom fontos az életben. 

Ugyanakkor a három szellemi indikátor közül bármelyik magas szintje is elegendő ahhoz, hogy "okosnak" gondoljanak bennünket mások és annak képzeljük mi is magunkat. Vannak egyetemi professzorok teljesen átlagos IQ -val de akkora tudástárral (műveltséggel, megszerzett tudással), hogy az lexikonok sokaságával is felér. A másik végleten: vannak hétköznapi életet élő mesteremberek, szakmunkások zéró műveltséggel, de messze zseni kategóriába eső (130 feletti) IQ -val. És végül vannak különleges feladatokat ellátó, átlagos IQ-jú és műveltségű pszichiáterek, pszichológusok, mentálhigiénés szakemberek, lelkisegély-szolgálatosok, egyházi emberek ... stb, akik szokatlanul magas EQ -val megáldva emberek százait, ezreit mentik meg a lelki összeomlástól (nap, mint nap). 

iq.jpg

Az emberek 68% -az IQ teszteken a 100 pontot, vagy ehhez képest +/- 15 pontot szerez és csak alig több, mint 2% tud 130 feletti eredményt produkálni

Az IQ lehet nagyon magas olyanoknál is, akik soha egyetlen könyvet nem vettek kezükbe, fogalmuk sincs arról, hogy ki volt Kossuth Lajos, mi az, hogy vers, mi Franciaország fővárosa, vagy ki írta a Rómeó és Júliát. (A néha emlegetett példa: egy egész életét barlangban töltő, de írni-olvasni tudó vadember is képes lehet 140-es IQ -ra.) Ugyanakkor lehet valakinek határtalanul magas műveltsége is, miközben képtelen a legalapvetőbb probléma megoldására, három szám fejben összeadására, vagy egy motor működési elvének kitalálására. 

Magas IQ -val szinte mindent elérhetünk az életben, viszont rengeteg pályán nem érvényesülhetünk és rengeteg kapcsolatunk tekintetében "becsődölhetünk" (boldogtalanságba merülve), ha ehhez nem társul megfelelő EQ. Nem beszélve arról, hogy tartalmatlan és üres élet várhat ránk (egy számítógép hidegségével) ha műveletlenségben ragadunk. A "kis számít okosnak" kérdésre tehát nehezebb a válasz, mint elsőre tűnik. A jó megközelítés alighanem az, ha mindhárom említett tényező (vagy adottság) magas szinten van meg bennünk és egész életünkben arra törekszünk, hogy ezeket fejlesszük. Még így is kimarad egy negyedik faktor, a legkevésbé mérhető, vagy meghatározható szempont: a belső béke és harmónia megszerzésének képessége. Lehet, hogy EZ a legfontosabb? :-)

periodistas_szeles_logo.jpg

***