A második hullám augusztus második hetében való elindulása óta folyamatosan és meredeken emelkedik a napi új fertőzések száma Magyarországon. Jelenleg ott tartunk, hogy már az ezres napi új fertőzés-számhoz közeledünk és ez csak a hivatalos (elismert) adatokat mutatja. A valódi mennyiség ennek többszöröse is lehet, tekintve, hogy tesztelések számában a sereghajtóak közé tartozunk a kontinensen.

forrás: worldometers.info

A fenti grafikonon jól látszódik a drasztikus emelkedés. (A grafikon utolsó bejegyzése utáni számok: szeptember 13-án: 484, szeptember 14-én: 844, szeptember 15-én: 726.) Ami a napi ezer körüli új esetszámot illeti: lassan a kilencszer népesebb Németországot is leelőzzük, ahol egyébként szeptember 12-én 821, szeptember 13-án pedig "csak" 701 új fertőzést regisztráltak (a 83 milliós német össz-lakosságból).

Igazán magas adatok egyébként Európán belül a 143 milliós Oroszországban, a 47 milliós Spanyolországban és a 67 milliós Franciaországban képződnek: a galloknál már napi 10 ezer közelében mozog a a újonnan megfertőződtek száma, az oroszoknál ez az adat 5 ezer körüli, a spanyoloknál pedig 4 és 5 ezer közötti. Ha azonban nálunk is ezres nagyságrendű marad a napi esetszám (az alig 9,5 milliós lakosságunkhoz mérten), akkor a kontinens legfertőzöttebb és leginkább járvány-sújtotta országai közé kerülünk.

Bár a kormányzat a napi halálesetek számához viszonyítja a járvány-helyzet súlyosságát (ami egyelőre nem magas szerencsére) sokkal inkább a fertőzés terjedése (vagyis a napi esetszám) az, ami elárulja, hogy milyen komoly intézkedések szükségesek a járvány visszaszorítására. Márpedig ez a mutató úgy tűnik egyre kijózanítóbb, főleg, ha tényleg ezer körül lesz (tartósan) a napi új megbetegedések száma. 

A későbbiekre nézve két szempont mindenképpen lényeges: az egyik, hogy meddig romolhat a magyar gazdaság állapota, meddig zuhanhat a GDP és mekkora visszaesést bír ki az ország, a másik pedig, hogy milyen intézkedéseket hoz a kormány a járvány-helyzet javítása érdekében. Utóbbit illetően az iskola-bezárásokat vetik fel legtöbbször, hiszen jelenleg 1,8 millióan járnak oktatási intézményekbe (a KSH adata szerint), így a népesség 20 százalékának járvány-kockázatát jelenti ez réteg. Vajon mikor érkezik el az a pont, amikor az iskolabezárásokat fontólra veszi a kormány?

Az oxfordi vakcina (kép forrása: abcnews.go.com)

Végül fontos kérdés a vakcina is: az oxfordi fejlesztés (ChAdOx1 nCoV-19), melyet a brit-svéd tulajdonú gyógyszeripari cég, a AstraZeneca menedzsel, ígéretesnek tűnik hiszen - bár a napokban egyszer leállították a tesztelést - már a harmadik fázisban jár a készítmény vizsgálata. Kormányunk 5 millió vakcina-adag megrendelését irányozta elő, bár nem rögzítette, hogy kitől. (Azért az nyilvánvaló, hogy ha az oxfordi lesz az első letesztelt oltóanyag, akkor abból kapunk majd mi is.)

Reménykedünk benne, hogy talán az év végén, vagy a jövő év elején eljuthat hozzánk, de nem tudni, hogy mennyire lesz hatásos és főleg: pontosan mikor kezdődhet meg a lakosság tömeges oltása. Ha ez megindul (és működik a készítmény), az végre jelentős javulást hozhat. Reméljük így lesz! 

2020.09.14.7:58