A világtörténelemben mindig is ritkaságnak számítottak a hosszabb békés időszakok, amikor épp nem zajlottak véres háborúk, felkelések, polgárháborúk vagy más harcok. Már a százéves háború feldúlta a középkori Európát 1337 és 1453 között, amikor Anglia és Franciaország vívta élet-halál küzdelmét számtalan területen (de javarészt Franciaország határai között). Később következtek a reformáció utáni vallásháborúk (hugenotta harcok, angol-spanyol háború ... stb), a harminc éves háború német területeken 1618 és 1648 között, az oszmánok elleni harc, a különböző örökösödési háborúk a XVIII. század folyamán, illetve a napóleoni háborúk és végül a XX. század két nagy világháborúja: az I. és II. nagy világégés. A kezdeményezők minden esetben a hódítani akarók voltak.

Aztán eljött a XXI. század és a világ biztonságpolitikai képe megváltozott: a világbéke fenyegetői vagy nukleáris arzenáljukkal okoztak destabilizációt (lásd: Észak-Korea és Oroszország), vagy helyi riválisaik elpusztításával kezdték veszélybe sodorni Földünk biztonságát (pl. Irán) Felvetődik a kérdés: ma mely országok fenyegetik leginkább a világbékét?

Észak-Korea

A hazánknál alig nagyobb, viszont 25 millió lakosú ázsiai ország 1945 óta él kommunista diktatúrában, mégpedig a szintén kommunista Kína támogatásával és a Kim család uralma alatt. Jelenleg a dinasztia harmadik tagja vezeti Észak-Koreát: Kim Dzsongun, aki apjától, Kim Dzsongil -től "örökölte" hatalmát, aki meg az ő apjától Kim Ir Szen -től kapta. Napjainkban tehát már a harmadik generáció "uralkodik" teljhatalommal az észak-koreai nép felett.

Az ország komoly katonai erővel bír, a világ hadsereginek sorában az előkelő 18. helyet birtokolja. Ráadásul rakétakísérletei és atomprogramja révén a Föld 10 atomhatalmának is egyike. Észak-Korea és diktátora folyamatos fenyegetés a világbékére nézve, annak dacára, hogy 2018 áprilisában végre békét kötött Dél-Koreával.

Irán

A perzsa ország az iszlám vallás kisebb részét alkotó síita világ-közösségek vezetője és mint ilyen, a vallási megosztottság és ellenségeskedés kulcstényezője is. Fő riválisa a szunnita muszlimok élén álló Szaúd-Arábia, mellyel hosszú évtizedek óta rivalizál. Irán legfőbb ellensége azonban a zsidó állam, Izrael, melyet ugyancsak évtizedek óta fenyeget katonai csapással. A két konfliktus mellett érdekesség, hogy Irán teokratikus, azaz vallási köztársaság, hiszen az 1979-es iráni forradalom óta a vallási és világi vezetés egyetlen kézbe összpontosul. Ez a kéz ma Ali Hámenei ajatollahé.

Irán komoly atomprogramot valósít meg orosz segítséggel, bár egyelőre nincs perdöntő bizonyíték arra, hogy atomfegyverrel is rendelkezne. Az elemzők többsége szerint azonban a perzsa állam ma a 10. atomhatalom. Külpolitikája, vallási szerepe, agresszivitása és nukleáris programja miatt, ma Irán a világbéke második legnagyobb veszélyeztetője.

Pakisztán

India 1947 -es önállóvá válásával kialakult muszlim ország, a kezdetektől folyamatos viszályban áll szomszédaival, melyekkel több háborút is megvívott már. Legfőbb ellenfele India, mellyel fegyverkezési versenyt folytat és állandó harcot vív Kasmír tartományért. A viszálykodás során mind India, mind Pakisztán atomhatalommá vált. Később a pakisztáni államvezetés az afganisztáni Tálib mozgalom titkos támogatója lett, mellyel növelte a térségben a destabilitást.

Jelenleg Pakisztán a világ 17. katonai nagyhatalma és 182 millió muszlim országa. Mind kiszámíthatatlan külpolitikája, mind szomszédaihoz fűződő ingatag viszonya, mind atomhatalmi státusza a békét fenyegető országok közé helyezik.

Törökország

A diktatúrában működő, Recep Tayyip Erdogan korlátlan hatalmát nyögő, 82 milliós Törökország a világ jelenlegi kilencedik katonai nagyhatalma. Napjainkban háborús konfliktusban áll Szíriával és a határai mentén élő kurdokkal (sőt a saját országa területén élő 16 milliós kurd kisebbséggel is). Komoly viszály köti nyugati szomszédjához Görögországhoz, mellyel sok évtizedes területvitái vannak és Oroszországhoz fűződő kapcsolata is ingatag (hol baráti, hol ellenséges). Külön problémát jelent Törökországgal kapcsolatban, hogy bár elvileg NATO tag, valójában teljesen önálló külpolitikát folytat, melyet semmilyen szinten nem egyeztet katonai szövetségeseivel.

Napjainkban Törökország nagyhatalomként viselkedik, vezető szerepre törekedve mind a Közel-Keleten, mind az egész muszlim világban. Expanzív külpolitikája, nagyhatalmi törekvései, diktatórikus vezetése és szomszédaihoz fűződő viszonya miatt Törökország ma a negyedik számú, világbékét leginkább fenyegetőállam.

Líbia

A napjainkra teljes káoszban élő Észak-afrikai ország 2014-ben szó szerint kettéhasadt: egy keleti és egy nyugati országrészre. Mindkét terület saját kormánnyal és hadsereggel rendelkezik, az egyik központja (nyugaton) Tripoli, a másiké pedig (keleten) Tobruk. Nemzetközi elismerést azonban, csak a Tripoliban működő kormány kap, a tobruki ellenkormány és az azt szolgáló Halifa Haftar tábornok mögött csak bizonyos arab államok állnak. Az elmúlt években újabb hatalmi csoportok is megjelentek, amivel a líbiai helyzet tovább bonyolódott. A legnagyobb veszélyt az Iszlám Állam líbiai megerősödése hordozza és annak lehetősége, hogy a líbiai polgárháború exkalálódva, egész Észak-Afrikát destabilizálhatja.

Az elkövetkező hónapokban (és évben) Líbia ügyével muszáj foglalkoznia a nemzetközi szervezeteknek is, különben egy humanitárius katasztrófa is bekövetkezhet az egymilliós Tripoliban.

Afganisztán

A rendkívül heterogén etnikai képet mutató, hatalmas hegyekkel teli Közép-ázsiai muszlim országban 1996 óta diktál az iszlamista Tálib Mozgalom, mely ellen a 2001-es WTC tornyok elleni merényletek után az USA indított támadást 2001 október 7-én (Operation Enduring Freedom). A harc 2010-ben érte el csúcspontját, amikor 100 ezerre nőtt a NATO kötelékében ott harcoló katonák száma. Azóta viszont csökkentették a nyugati haderő nagyságát, sőt Donald Trump ígéretet tett arra is, 2020 nyarára kivonnak minden amerikait az országból.

Ugyanakkor Afganisztán nagy részében továbbra is a tálibok diktálnak, a nyugat-barát afgán kormány csak Afganisztán 36% -át tudja tartósan az ellenőrzése alatt tartani. Ha az amerikaiak kivonulnak, akkor újra a tálibok kezére kerül az egész ország és félő, hogy a nemzetközi terrorizmus újra megjelenik Afganisztánban, ahol kiváló kiképző-területet kapnak majd a tálib kormányzattól arra, hogy onnan kiindulva támadják a nyugati társadalmakat.

Kína

A napjainkra a világgazdaság élvonalába kerülő Kína, sajátos hibrid-rendszerben működik: azaz politikailag egypárti kommunista diktatúraként (melyben nincsenek szabad választások és Hszi Csin-ping élethosszig lehet államfő), viszont gazdaságilag nyugati típusú plurális szisztémában. Azaz kommunizmus plusz piacgazdaság együttes ambivalenciája jellemzi. Ez önmagában még nem teszi a világbékére veszélyes országgá, viszont a Dél-Kínai tengeren zajló terjeszkedése már igen. A kínai államvezetés ugyanis mesterséges szigetek létrehozásával tolja ki tengeri határait, melyeken aztán katonai reptereket és kikötőket is létesít.

A Dél-kínai tengeri konfliktus ma a világ "lőporos hordójává" tette a területet, ahol Kína terjeszkedése miatt ma több ország került egymással élénk konfliktusba és sodródott a háború szélére: így a Fülöp-szigetek, Tajvan, Vietnám, Malajzia és az Egyesült Államok.

Oroszország

A Vlagyimir Putyin vezette Oroszország a világ második legjelentősebb katonai nagyhatalma és a Föld legnagyobb atom-arzenáljának birtokosa. Oroszország ezt a bizonyos erőfölényt évek óta nagyhatalmi politikájának szolgálatába állítja és eszközként használja olyan lépéseinek elismertetéséhez, mint a Krím félsziget 2014-es megszállása, vagy 2015 óta zajló szíriai beavatkozása. A putyini külpolitika így több elemében is veszélyezteti a világbékét, az említettek mellett például a kiber-hadviseléssel, a Baltikum fenyegetésével és a sorozatos, szándékos határsértésekkel (például az Egyesült Királyság tekintetében).

Nyolc ország, nyolc veszélyes övezet, melyekben a helyi kormányzat politikája komoly fenyegetést jelent a környező államokra, sőt néhány esetben az egész világra nézve. [04.24.17.50]

***