Nagyon nem könnyű meghatározni, hogy milyen képességekkel, készségekkel, műveltséggel és tudással nevezhetünk valaki "okosnak". Egyáltalán mérhető az ilyesmi? Akinek magas az IQ -ja, azaz intelligencia hányadosa az már okos? Vagy inkább a megszerzett tudás számít? Aki fejből mond Ady verseket és kívülről tudja történelmünk évszámait, vagy épp a fizika és kémia törvényeit (szóról szóra), esetleg a jogszabályok szövegeit, az már "okos"?
Az okosságot a legtöbben az IQ -val azonosítják, noha értelmi képességeink ennél sokkal tágabb kategóriában határozhatóak meg. A megszerzett lexikális tudás, a képesség a tudás megszerzésére és a problémamegoldás (együtt: IQ) kiegészülve az úgynevezett érzelmi intelligenciával (azaz EQ, vagyis Emotional Quotient) együttesen határozzák meg szellemi képességeinket.
Az EQ elsősorban mások érzelmeinek megértését, dekódolását, felismerését (bizonyos mértékig befolyásolását) jelenti. Segít bennünket abban, hogy beilleszkedjünk az emberi közösségekbe, hogy boldogok tudjunk lenni, hogy értékes kapcsolataink legyenek, hogy tartalmas életet éljünk, illetve alkalmassá tehet bennünket arra is, hogy bizonyos pályákon boldogulni tudjunk. (Sokak szerint a bölcsességet is az EQ -nak köszönhetjük.) Mérése nagyon nehéz és egyelőre nem egységesen numerizálható. Sajnálatos módon az EQ kevésbé ismert viszonyszám, jelentőségét tekintve alábecsült tényező, a szellemi kapacitás tekintetében ritkán megemlített faktor. Az angolszász országokban jobban ismerik, nálunk ritkán szerepel a médiában. (Előző posztunk a magyar újságírásról szólt, melynek pro és kontra megítélése összefügg ezzel a témával is.)
Az IQ gondolkodási sebességünket mutatja meg, illetve az érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezés, képzelet, tanulás és probléma-megoldás szintjét jelzi, numerikus indikátorként. Könnyen és jól mérhető, mégpedig IQ-tesztek segítségével, melyek úgy vannak kialakítva, hogy a 100 pont körüli tartomány (+/- 15) az emberek 68% -a esetében legyen a jellemző.
A valaha mért legmagasabb IQ szintet egy amerikai írónő tartja, mégpedig a ma 71 éves Marilyn vos Savant. A hihetetlen 228-as értéket eddig senki más nem érte el. De a világ 10 legmagasabb IQ-val rendelkező embere közt szerepel egy magyar is, mégpedig egy hölgy: Polgár Judit, sakknagymester. A világ legintelligensebbjeit egyébként a Mensa-egyesület hívja soraiba, ha valaki az általuk elfogadott IQ teszten kimagasló eredményt ér el. A Mensa szervezetét 1946-ban alapították Angliában és jelenleg mintegy 140 ezer tagja van szerte a világban. (Magyarországi szervezete a Mensa HungarIQA)
A műveltség az életünk során addig a pillanatig megszerzett tudás illetve ismeret-mennyiség volumenéről és széleskörűségéről árulkodik. A magas műveltség felöleli a zene, a humán-tudományok (történelem, irodalom), a művészetek, a reál-tudományok (pl. matematika, mérnöki tudományok), a természetismeret (természettudományok) egészét, sőt kiterjed a világ aktuális ismeretére és a jelen folyamataira is. Informatikai nyelven szólva: az IQ a processzor, a műveltség a winchester, az EQ pedig a periféria. (Vagy: értelem, érzelem, tudás.) Mindhárom fontos az életben.
Ugyanakkor a három szellemi indikátor közül bármelyik magas szintje is elegendő ahhoz, hogy "okosnak" gondoljanak bennünket mások és annak képzeljük mi is magunkat. Vannak egyetemi professzorok teljesen átlagos IQ -val de akkora tudástárral (műveltséggel, megszerzett tudással), hogy az lexikonok sokaságával is felér. A másik végleten: vannak hétköznapi életet élő mesteremberek, szakmunkások zéró műveltséggel, de messze zseni kategóriába eső (130 feletti) IQ -val. És végül vannak különleges feladatokat ellátó, átlagos IQ-jú és műveltségű pszichiáterek, pszichológusok, mentálhigiénés szakemberek, lelkisegély-szolgálatosok, egyházi emberek ... stb, akik szokatlanul magas EQ -val megáldva emberek százait, ezreit mentik meg a lelki összeomlástól (nap, mint nap).
Az emberek 68% -az IQ teszteken a 100 pontot, vagy ehhez képest +/- 15 pontot szerez és csak alig több, mint 2% tud 130 feletti eredményt produkálni
Az IQ lehet nagyon magas olyanoknál is, akik soha egyetlen könyvet nem vettek kezükbe, fogalmuk sincs arról, hogy ki volt Kossuth Lajos, mi az, hogy vers, mi Franciaország fővárosa, vagy ki írta a Rómeó és Júliát. (A néha emlegetett példa: egy egész életét barlangban töltő, de írni-olvasni tudó vadember is képes lehet 140-es IQ -ra.) Ugyanakkor lehet valakinek határtalanul magas műveltsége is, miközben képtelen a legalapvetőbb probléma megoldására, három szám fejben összeadására, vagy egy motor működési elvének kitalálására.
Magas IQ -val szinte mindent elérhetünk az életben, viszont rengeteg pályán nem érvényesülhetünk és rengeteg kapcsolatunk tekintetében "becsődölhetünk" (boldogtalanságba merülve), ha ehhez nem társul megfelelő EQ. Nem beszélve arról, hogy tartalmatlan és üres élet várhat ránk (egy számítógép hidegségével) ha műveletlenségben ragadunk. A "kis számít okosnak" kérdésre tehát nehezebb a válasz, mint elsőre tűnik. A jó megközelítés alighanem az, ha mindhárom említett tényező (vagy adottság) magas szinten van meg bennünk és egész életünkben arra törekszünk, hogy ezeket fejlesszük. Még így is kimarad egy negyedik faktor, a legkevésbé mérhető, vagy meghatározható szempont: a belső béke és harmónia megszerzésének képessége. Lehet, hogy EZ a legfontosabb? :-)
***
