Megkezdődött a nagy versenyfutás a COVID-19 elleni vakcina forgalmazásáért, mégpedig "ígéretes" résztvevőkkel: a legelső benevezőnek az oxfordi egyetem kutatólaborját (Dr. Sarah Gilbert csapata) és a hozzájuk kapcsolódó brit forgalmazói köröket - főként az Oxford Vaccine Group -ot - tekinthetjük, hiszen ők voltak az elsők, akik egy idei időpontot, mégpedig a szeptember hónapot jelölték meg a vakcina tömeg-gyártására. A második nagy "versenyző" az indiai Serum Institute és az Adar Poonawalla nagyvállalat, melyek még korábbra tervezik a tömeggyártást, de ők is az oxfordi "csoda-anyagot" szeretnék forgalmazni. [forrás: businessinsider.com] Az előrehozott tömeggyártást úgy teszik lehetővé, hogy "átugorják" az alapos tesztelések fázisát és saját felelősségre kezdik meg "terítést" viszonteladói hálózatukba.
kép forrása: theguardian.com (Dado Ruvić/Reuters)
További benevezők vannak még a vakcina-versenyre Franciaországban és az Egyesült Államokban, de Németország is ott tart már, hogy embereken tesztelik saját oltó-anyagukat. (Az emberi teszteket egyébként az USA kezdte Seattle -ben.) Jelenleg a világ szinte minden fejlett országa folytat kísérleteket a gyógyszer és a vakcina elkészítésére egyaránt (és vannak az említett államok mellett más országok is, ahol reménykeltő eredményeket értek el. Ilyen hazánk is.)
Valószínűsíthető, hogy 2020 őszére egyidejűleg több vakcina is rendelkezésre áll majd a Föld több pontján, kérdés azonban, melyik országban kerül ELŐSZÖR a lakosság számára is elérhető helyekre az oltóanyag? Van ebben felelősség, hiszen nem megfelelő tesztelési procedúra nélkül a tömeges oltás megkezdése nem várt hatásokat generálhat például a mellékhatások terén (nem beszélve arról, hogy akár hatástalan is lehet a SARS-CoV-2 vírussal szemben).
A forgalmazás lehetővé válása szigorú egészségügyi szabályokhoz kötött szinte minden országban, az már más kérdés, hogy úgymond "saját felelősségre" bizonyos helyeken tesztelések nélkül is beadható az oltóanyag. A vakcinák "működési elve" az, hogy a szervezetet felkészítik az adott kórokozó "támadására" azzal, hogy előzetesen egy hasonló hatással "provokálják a testet. Dr Kulcsár Andrea infektológus és védőoltás szakértő ezt így fogalmazta meg két éve egy védőoltásokról szóló interjújában (melyet volt szerencsém annak idején olvasni, mikor saját gyermekeim védő-oltásán gondolkodtam az influenza szezonban):
" ... A védőoltások többségében valójában nincs semmilyen élő kórokozó, hiába alakul ki láz, valójában csak “átverjük” az immunrendszert, a szervezet nem fertőződik meg semmivel. A védőoltás olyan, mint egy szimulációs hadgyakorlat, amikor elpróbálják az eseményeket, így baj bekövetkeztekor, az ellenség valódi megjelenésekor már hatékonyabban fog működni a rendszer. ..." /Dr. Kulcsár Andrea, 2018.04.01./
A vakcinák egy részében élő, legyengített kórokozók, másik részükben inaktivált, elölt kórokozók, harmadik részükben pedig antitestek találhatóak (ez az aktív és passzív immunizáció). A hatás mindegyik esetben ugyanarra épül: az emberi szervezetet "megtanítják" védekezni az adott fertőződéssel (kórokozóval) szemben.
A járvány jelenlegi állapotában - amikor Európában talán lassú csökkenés, az USA -ban mérsékelt bővülés zajlik, miközben Afrikában és Ázsiában robbanás előtti állapotról beszélnek a szakértők - a vakcina a gyógyszer egyidejű megjelenése hozhat megoldást: az egyik az egészségeseket immunizálná, a másik a fertőzötteket gyógyíthatná meg.
2020.04.28.13:16
