Periodista

Igaz, hogy a BCG oltások miatt a magyar lakosság védettebb?

2020. április 05. - Periodista.

Néhány napja terjed az interneten az a vélemény, hogy a Magyarországon 1954 óta kötelező és még a szülőszobákban mindenkinek beadott BCG védőoltás védettebbé teszi a magyar lakosságot a koronavírus fertőzéssel szemben, mint más országok lakosságát (ahol ezt az oltást nem végzik el a születések után). Müller Cecília országos tisztiorvosnak feltették ezt a kérdést (április 5-én) melyre a doktornő azt válaszolta: "eddig ez még nem nyert tudományos bizonyítást". Ugyanakkor a szakértők egy része szerint igenis létezik ez a fajta "védettség" és nagyon is sokat számít a járvány terjedését és pusztítását tekintve. De mi is ez a BCG oltás?

A BCG vakcinát két francia tudós, Albert Calmette és Camille Guerin fejlesztte ki, a gennyes agyhártyagyulladás és a miláris TBC (azaz tuberkulózis, tüdővész vagy gümőkór)  ellen, kifejezetten újszülött korban és kisgyermekkorban történő beadásra.

bcg.jpg

A betegség kórokozója egy baktérium, a Mycobacterium tuberculosis, melyet először Robert Koch izolált, 1882-ben. A már említett védőoltást, vagy vakcinát aztán 1921-ben készítette el Calmette és Guerin, így az neveik kezdőbetűit kapta megnevezésül: Bacille Calmette - Guérin = BCG.

Érdekes megfigyelés, hogy azokban az országokban, ahol a BCG oltásokat nem végzik el gyermekkorban, sokkal pusztítóbb a COVID-19 hatása és több a haláleset is. Ilyen ország: az USA, illetve Olaszország, Spanyolország és Franciaország [forrás: D. Ruppert Mihály semmelweis.hu] A járvány terjedésének mértéke és a halálesetek száma valóban magas ezekben az országokban. Az alábbi táblázat a Worldometers április ötödikei adatait tartalmazza és jól mutatja, hogy az első 5 legfertőzöttebb ország közt ott szerepel az a négy is, ahol nem végeznek BCG oltásokat (vagy az nem kötelező jellegű, mint az Egyesült Államokban):

jarvagy_elso5.jpg

Az elméletet amerikai epidemiológusok is tárgyalták egy néhány nappal ezelőtti tanulmányukban és ugyanarra a következtetésre jutottak, mint a magyar kutató: van összefüggés a BCG védőoltás tömeges (és kötelezően általános), gyermekkori beadása, illetve a járvány súlyossága között.

Bár laikusként furcsa, hogy egy baktérium elleni védőoltás, hogyan immunizálhat egy vírus ellen, vagy legalábbis hogyan enyhítheti egy vírusos betegség lefolyását, a tudósok, köztük Dr. Ruppert Mihály véleménye mindenképp figyelemreméltó. Ha igaz ugyanis a felismerés, az kifejezetten jó hír a magyarok számára, hiszen egy enyhébb lefolyású járványt jelent(ene), kevesebb halálesettel.

Viszont sajnos az 1954 előtt születettek esetében, vagyis a 66 év felettieknél ez sem jelent vigaszt, mert ők nem kapták meg a TBC vakcinát gyermekkorukban (lévén, hogy Magyarországon csak 1954 óta adják a BCG védőoltásokat). Az idősek védelme tehát mindenképpen kiemelt jelentőségű (akár igaz a hír, akár nem).

Remélhetőleg a közeljövőben tudományos megerősítést nyer majd a BCG oltások jelentősége a COVID-19 kapcsán és így hangyányit csökkenhet félelmünk.

Blogunk előző posztja: Ha jön a kijárási tilalom

periodistas_szeles_logo.jpg

2020.04.05.12:54

A bejegyzés trackback címe:

https://periodistas.blog.hu/api/trackback/id/tr3615593130

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Argus_ 2020.04.06. 14:23:10

Na, ez vajon miért nem mehetett ki az Indexre?

Panelmedve 2020.04.06. 14:52:51

Biztosan számít a BCG védőoltás!

Történelemtanár_ 2020.04.06. 14:54:05

@Argus_: Azért nem mehetett ki, mert pozitívumokat tartalmaz.

2020.04.07. 12:26:25

Az a baj, nagyon nehéz elkülöníteni ezt attól, hogy Kelet-Európában adják máig ezt az oltást, Nyugat-Európában meg van ahol soha, van ahol csak régebben adták, ugyanakkor egészen más okokból hamarabb érte el a vírust Nyugat-Európa, és eleve jobban ki volt téve neki, mint Kelet-Európa. Ugyanis a legnagyobb gócpontok az Alpok síparadicsomai voltak, ahol eleve sokkal több nyugat-európai turistáskodott, akik aztán hazamentek, Kelet-Európát már egy lépéssel később, a vendégmunkások hazaindulásakor érte komolyabban, addigra viszont már Kelet-Európában is szigorító intézkedéseket vezettek be. Az osztrák hegyekben még javában ment a szórakozóhelyeken buli, amikor olyan előrelhaladottsági állapotban volt a járvány, mint mikor nálunk már bevezették a kijárási korlátozásokat.

Szóval rövidebben Kelet-Európa mind (téli) turizmusban, mind üzleti életben kevésbé frekventált, és emiatt késve, lassabban érkezett a járvány, amire relatív még gyorsabban is sikerült reagálni. Simán lehet, hogy a BCG korreláció pusztán ebből fakad.

tireless treehugger 2020.04.07. 18:04:18

Az itthoni bcg oltás szerintem helyi specialitás, a tüdővészt az amerikaiak bacillus hungaricusnak hívták, nálunk morbus hungaricus néven ismerjük.

Legalább 30 éve nem hallottam emlegetni, a cikkről jutott eszembe. (új-zélandi long stay vízumhoz kértek szűrési papírt. Úgy emlékszem azért mert mi magas tbc rizikójú ország vagyunk)

A coviddal kapcsolatban valószínűleg számít, mert szinte minden pácienst antibiotikummal kezelnek az egyéb tüdőpusztítók megjelenése miatt. (amik a kórházakban alapból jelen vannak)

az ötödik oldalon:
www.thelancet.com/action/showPdf?pii=S0140-6736%2820%2930566-3

Azért ne örüljetek túlságosan, úgy emlékszem mert egyéb problémákat okoz a szervezetben a bcg oltás, és a tüdővész elleni hatása idővel jelentősen csökken.

tireless treehugger 2020.04.07. 18:44:10

A legfontosabbbaat kihagytam: azért vagyunk magas rizikójú ország mert sok marha között élünk, vagyis magyarországon sok a marha.

Ebben azért egyet tudunk érteni, nem?.
süti beállítások módosítása