Nagy válságok a történelemben

2020. március 31. - Periodista.

Az emberiség az írás feltalálása óta, vagyis az elmúlt 5 évezredben számtalan nagy válságot átélt már. Óriási megrázkódtatás jelentett például Krisztus előtt 1200 évvel az úgynevezett tengeri népek támadása, mely elsöpört számtalan Kis-ázsia kultúrát (pl a Hettita Birodalmat) és teljesen átrajzolta a korabeli világ képét. Aztán jött az asszírok, majd a perzsák özönvíz-szerű támadása (a Krisztus előtti első évezredben) mely komolyan fenyegette az éppen sarjadó európai kultúrát  - többek közt a Hellasz virágzását - és az ókori Egyiptomot.

valsagok_plataia.jpg

Az ókor nagy traumái persze nem értek véget a görög-perzsa háborúkkal, jött Róma fénykora és előbb a pun háborúk pusztítása (Krisztus előtti II.-III. század), majd a nagy rabszolgafelkelések kora (szicíliai rabszolgafelkelés Kr.e. 138-132, Spartacus-felkelés Kr.e. 74-71). Róma hosszú történelme alatt rengeteg nagy hódító hadjáratot indított és számtalan felkelést vert le, melyek hatalmas terheket róttak a lakosságra. Végül Krisztus után 476-ban a latinok birodalmát is elérte a vég: jött a hun hódítás és a népvándorlás kora, melyben az egykoron virágzó birodalom nyugati részeit elözönlötték a barbár germán törzsek. Összeomlott a római életforma és kultúra, helyét pedig átvette a kereszténységre épülő feudalizmus és hűbériség rendszere. A keleti rész még ezer esztendőt keresztül fennállt, 395-től egészen 1453-ig, amikor az oszmán terjeszkedés bekebelezte Bizáncot is.

valsagok_hunok.jpg

A középkor aztán valóban bővelkedett válságokban és katasztrófákban: a frankok és avarok hódításait, háborúit a keresztes hadjáratok kora követte (1095-1291), amikor Európa egyszerre nyögte a Jeruzsálem felé vándorló keresztesek fosztogatásait és a rablólovagok portyáit (melyek komplett falvakat, településeket dúltak fel). Eközben Ázsia mélyéről elérte a kontinenst a tatárok százezres hada, majdnem kiirtva a magyar-lengyel területeket. Később következett a "sötét XIV. század" parasztfelkelésekkel, éhínséggel, háborúkkal - mint a 100 éves háború Franciaországban (1337-1453) - és a 30 millió áldozatot követő pestis (dögvész vagy Fekete halál). A történelem eddigi legnagyobb járványa 1347 és 1353 közti 5-6 évben elpusztította a 80-90 millió lakosú Európa több, mint egyharmadát. A bubópestisben szenvedők nyirokcsomói megduzzadtak, majd jött a hasmenés, hányás és a bőr vérellátásának zavarai miatt a fekete foltok megjelenése az arcon és ujjakon (innen a Fekete Halál elnevezés). A tüdőpestis legfőbb tünete véres köpet volt és még gyorsabb halált hozott, mint a bubópestis: rendszerint a kórokozó szervezetben megjelenésétől számított 10-14 napon belül.

valsagok_inkvizicio.jpg

Az emberiség legválságosabb korszakát a világháborúk után, a középkor vége jelentette, amikor az átlag-életkor a legalacsonyabb, a gyermekhalandóság pedig a legmagasabb volt. Fokozta a középkor általános rossz körülményeit az egyházi inkvizíció rendszere is, amikor a földesurak sanyargatását (a magas adókat) a papok elnyomása is fokozta és a nőkre a boszorkányság bűnét, a férfiakra pedig az eretnekség vádját süthették bármikor (iszonyatos kínzásokkal halálba segítve a "bűnösöket").

Az újkor némi javulást hozott a XVI. században, de újabb nagy háborúkat is eredményezett: megkezdődtek a gyarmatosító harcok (Amerika meghódítása, aztékok, maják, inkák leigázása), megjelentek Európa peremén a török hódítók (500 évre bekebelezve a Balkánt és 150 évre a Magyar Királyság egy részét) és milliókat irtott ki a XVII. századi Európát pusztító 30 éves háború. Ebben a német fejedelmek viseltek hadat a német-római császári hatalom ellen, miközben komplett városokat gyilkoltak halomra a több ezres (tízezres) zsoldoscsapatok. A XVIII. század végén kirobbant a nagy francia forradalom, melynek egyes szakaszai ismét soha nem látott szenvedést hoztak: a jakobinus időkben ugyanis 30 ezer francia polgárt nyakaztak le a guillotine nevű elmés "lefejező géppel" (alig egyetlen esztendő alatt).

valsagok_nyaktilo.jpg

Aztán felbukkant egy korzikai kisnemes (és katonatiszt), aki Bonaparte Napóleon néven meghódította Európát és 60 csatában győzte le sorra ellenfeleit. A napóleoni háborúkban (1799-1815) újra milliók haltak meg, többnyire a csatatereken, de gyakran a nélkülözés miatt. Közben újra és újra felbukkantak járványok: minden évszázadban visszatért a pestis, illetve - főleg a XIX. században - pusztított még egy egész sor bakteriális (baktériumok által terjedő) fertőző-betegség, mint a kolera, a hastífusz és a lepra.

Az európán kívüli világ a XIX. században a gyarmatosító hatalmak hódításait, háborúit nyögte: Anglia és Franciaország minden kontinensen óriási területeket szerzett meg magának, gyakran valósággal kiirtva a helyi, elmaradott népességek hadseregeit. A Brit Birodalom 30 millió négyzetkilométeres hatalmas impériumával a világtörténelem legnagyobb befolyási területét hozta létre a századfordulóra.

A XX. század újabb forradalmakat és világháborúkat hozott: 1914 és 1918 között az első, majd 1939 és 1945 közt a második nagy világégés együttesen közel 100 millió halálos áldozatot követelt, amihez hozzá számítandóak a nagy önkényuralmi rendszerek - nácizmus, fasizmus, kommunizmus - áldozatai is. Közben óriási gazdasági válságot jelentette a "nagy gazdasági világválság" is 1929-1932 között.

valsagok_vhaboru.jpg

A háborúkat népirtások kísérték: 1915 és 1917 között az örmény népirtás Törökországban, majd 1933 és 1945 közt a zsidó népirtás (holokauszt) Európában. Ez utóbbi 6 millió áldozatot követelt és hihetetlen szenvedést hozott azokra, akiknek egyetlen bűne származása volt. Új jelenségként jelentek meg a koncentrációs és kényszemunka táborok: a nácizmus alatt például Auschwitz-Birkenauban (ahol gázkamrákban ölték tömegesen az embereket) a kommunizmus alatt pedig a Szovjetunió GULAG táboraiban (például Szibériában), ahol halálra dolgoztatták a politikai foglyokat. 

valsagok_holokauszt.jpg

Iszonyúan nagy szenvedést hozott a világra, a történelem második legnagyobb járványa, a spanyolnátha is: mely az első világháborút követő években, 1918-1920 közt 20 millió ember halálát okozta. Bár ez a járvány az Egyesült Államokból indult ki, első közzétett jellemzőit és adatait Spanyolországhoz kötötték, ezért lett elnevezése is a spanyolnátha. Ezt már nem baktérium okozta (mint a pestist, a kolerát vagy a leprát) és megfékezése is nehezebbnek bizonyult.

A második világháború vége elhozta az atomkorszakot, mely 1945 augusztusában két atombomba ledobásával ébresztette rá arra a világot, hogy ez az új erő iszonyúan nagy veszélyt jelent a Föld egészére. A későbbi atomkatasztrófák is ezt igazolták, így a Majakban (1957), Csernobilban (1986) és Fukusimában (2011) bekövetkezett tragédiák. Ugyanakkor az emberiség idővel megtanulta kordában tartani és megfelelően használni a maghasadásban rejlő lehetőségeket, így ma világszerte több száz atomerőmű biztosítja az elektromos áramot civilizációnk számára. 

valsagok_csernobil.jpg

Bár a hidegháború (1946-1991) vértelenül ért véget, több, mint négy évtizedes időszakában több háborút is generált szerte a világban: koreai háború, vietnami háború, afganisztáni szovjet intervenció ... stb. A legnagyobb hidegháborús konfliktusban, a vietnámi háborúban 1955 és 1975 közt két millió vietnámi és közel 60 ezer amerikai halt meg teljesen értelmetlenül. Aztán a modern idők új problémákat hoztak: megjelent a nemzetközi terrorizmus és az azt kísérő háborúk sora (Irak, Afganisztán, Szíria). A nemzetközi biztonságpolitikai helyzet újra félelmekkel teli világot teremtett: az iszlám nevében ártatlanokat gyilkolók bárhol és bármikor fenyegetni tudták (és tudják) a nyugati világ lakosait. 2001 szeptember 11-én 2995 ember halt meg a terroristák által eltérített majd a New-Yorki WTC tornyokba csapódó repülőgépek pusztítása nyomán.

valsagok_wtc.jpg

Az emberiség történelme tele volt katasztrófákkal, háborúkkal, járványokkal és egyéb tragédiákkal. A poszt ezeknek csupán töredékét tudta feleleveníteni, de már ezekből is kitűnik, hogy a válságok a kezdetek óta képezik szerves részét életünknek. Most a legújabb csapást a koronavírus járvány jelenti, melynek sajnos még nem látjuk a végét. Csupán bízhatunk abban, hogy miként a többi nagy válságot, ezt is átvészeljük majd valahogy. De a kérdésre, hogy meddig tart még a koronavírus-járvány kérdésre mi is csak találgathatunk.

Blogunk legutóbbi posztjai: Teljes kijárási tilalom, utolsó posztunk: Igaz, hogy a BCG oltások miatt a magyar lakosság védettebb?

periodistas_szeles_logo.jpg

2020.03.31.15:07

A bejegyzés trackback címe:

https://periodistas.blog.hu/api/trackback/id/tr10015576124

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Persevant 2020.03.31. 21:01:27

Volt, hogy a háborúk, járványok és parsztlázadások egyszerre jelentkeztek egy-egy területen. Pl a XIV és XV. században Franciaországban. Mégis túlélte az emberek fele. Az emberiség mindig mindent túlélt. Persze csak az erősek. Testileg és pszichésen is erősek.

paráznabillegető 2020.04.01. 09:19:16

korrekció:
- nincs megemlítve az özönvíz, pedig az aztán!...
- hiányoznak a zsidók viszontagságai,
- a régi kínia dinasztiák sem éppen aranykorok voltak,
- tatárok? talán mongolok...

pityókabort Vráncsábó ócsón 2020.04.01. 09:55:14

Azért ezt az inkvizíció kérdést érdemes az előzmények ismeretében megítélni. Nem tagadva, hogy egy oltári nagy és kegyetlen baromség volt, tudni kell, hogy egy sokkal kegyetlenebb és igazságtalanabb (ha ebben a kérdésben egyáltalán lehet igazságról beszélni) gyakorlatot váltott fel. Korábban elég volt egy egyszerű vád, hogy a közösség vagy a (pallosjoggal rendelkező) földesúr kb hasonló kínzások után a másvilágra segítse a szerencsétlen megvádoltat. Az egyház az inkvizícióval kivette ezek kezéből a boszorkány-nem boszorkány kérdés eldöntését. Egyes vélemények szerint ezrek életét mentette meg ezzel.

A másik: az angolok úgy kiírtották a gyarmatok lakosságát, hogy a volt gyarmataik a világ legnépesebb országai közé tartoznak, az egyik: India már lehet, hogy a legnépesebb.

Periodista. 2020.04.01. 09:59:38

@a szürkebarát ötven árnyalata: Nem az van a posztban hogy a gyarmatok lakosságát, hanem hadseregeit irtották ki.

pityókabort Vráncsábó ócsón 2020.04.01. 10:02:20

@Periodista.: igaz, bár abban a szakmában ez egy ismert ártalom.

HARP3R 2020.04.01. 11:36:15

A felsorolt több tucatnyi nagy krízis legjava a középkorra és kora újkorra esik, amikor többnyire egyszerre irtotta az emberiséget járvány, éhínség, rablók-fosztogatók hada, illetve háború, parasztfelkelés és egyéb veszély. Mai szemmel hihetetlennek tűnik, hogy ezeket is mind túlélték.

De hozzá kell tenni: csupán a lakosság fele. Egyes időszakokban megtorpant a demográfiai növekedés és stagnálás következett. Ilyen volt az 1340 és 1450 közti időszak, amikor a kontinens lakossága 85 millióról 60 millióra esett vissza. (Holott egyes területek békésen fejlődtek, és folyamatosan születtek mindenhol gyermekek is; viszont máshol óriási volt a pusztulás, így a végeredmény lakosságcsökkenést eredményezett.)

Örömhernyó 2020.04.01. 11:49:52

@a szürkebarát ötven árnyalata: Az angol uralom alatt milliókat pusztítottak el Indiában mesterségesen előidézett éhínségekkel. Még Churchill és Gandhi idejében is. Az, hogy aztán a természetes szaporulat ennek ellenére hatalmas növekedést hozott, az nem menti fel a gyarmatosítókat a népirtások alól.
A franciák, belgák, portugálok, németek is irtották az afrikaiakat.
Lehetne legyinteni, hogy a török hódoltság pusztításai és szovjet attrocitások ellenére milyen sok magyar van még ma is. Csakhogy pont a török hódoltság miatti népességcsökkenés miatt hívták be a délszláv, nyugati szláv (ma szlováknak mondjuk) és román telepeseket, akik végleg megváltoztatták az etnikai arányokat Magyarországon és ez vezetett Trianonhoz. Pedig hát ők is Magyarország polgárai lettek csak mégis gyűlölték Magyarországot. Egy válság és az amiatt eltolódó etnikai arányok száz, kétszáz évvel később is brutális hatással lehetnek egy nemzetre.
Lásd török hódoltság, idegenek behívása telepesként, Trianon.
Most hogy Európa népessége megint hatalmas csapást kapott, a hattérhatalmi erők a migránsok behívását tartják majd megoldásnak, persze főleg azért, hogy a saját hatalmukat biztosítsák. A migrik és utódaik ballibekre szavaznak. Lásd a londoni választás, ahol a polgármester egy pakisztáni lett.

pityókabort Vráncsábó ócsón 2020.04.01. 12:38:44

@Örömhernyó: "st hogy Európa népessége megint hatalmas csapást kapott, a hattérhatalmi erők a migránsok behívását tartják majd megoldásnak" ezek szerint az angolok, franciák nem végeztek elég jó munkát annak idején. Akkormost hogyisvanez?
Az ne zavarjon, hogy a természetes szaporulat negyrészt a gyarmatosítók által meghonosított egészségügy eredménye.

pityókabort Vráncsábó ócsón 2020.04.01. 12:39:40

@Örömhernyó: És az se zavarjon, hogy a gaz gyarmatosítóknak kellett a helyi munkaerő, tehát nemigen voltak érdekeltek a népírtásban.

Örömhernyó 2020.04.01. 13:43:32

@a szürkebarát ötven árnyalata: Az uralmuk megszilárdításához kellett kőkeményen eltörni az ellenállást. Ehhez a genocídiumok egy eszközr jelentettek. Kiszipolyozták a földet, elraboltak mindent, aki életben maradt, az ezután csendben maradt.
Nézz utána hogy irtották a spanyolok és franciák az arabokat a mai Marokkó és Algéria területén.
Elvették az öntözött földek nagy részét a helyiektől és utána éljenek meg, ahogy tudnak. A szerencsésebbje munkásként dolgozhatott az ősei földjén

"az se zavarjon, hogy a gaz gyarmatosítóknak kellett a helyi munkaerő, tehát nemigen voltak érdekeltek a népírtásban."
Nézz utána hogy a belgák hogy irtották Kongó lakosságát, levágták a kezét a drága munkaerőnek, ha kevés kaucsukot adott le. Igen, a munkaerőt is irtották, mert a rokonai, más falubeliek azután engedelmesebbek lettek. Kis áldozat ez egy gyarmatosítónak, hogy a tök ingyen rendelkezésre álló munkaerőből kinyír 10%-nyit.

Aztán néha a gyarmatosítók a helyi fehéreket is irtották. Az angolok a búrokat Dél-Afrikában koncentrációs táborokba zárták.

Nézz utána a herero népirtásnak. A németek művelték. Semmi szükség nem volt rá, de azért kiirtottak egy népet.

A magyaroknak is jól jött volna egy ilyen ki népirtás, de a törökök csak az Alföld nagy részét irtották ki. Kellett nekik a munkaerő, de nem volt tragédia, ha pusztult, mert úgyis ingyen volt.

Örömhernyó 2020.04.01. 13:46:02

@a szürkebarát ötven árnyalata: A népességrobbanás azután következett bey hogy a gyarmari sorból felszabadultak ezek az országok. Az utóbbi 50 évben gyorsuló ütemben nőtt a népességük. És most kopogtatnak a franciáknál, briteknél, hogy beköltöznének. Meg is érdemlik egymást ezek.

pityókabort Vráncsábó ócsón 2020.04.01. 14:02:40

@Örömhernyó: no akkor orülhetsz, bár nem lesz hova menned mosogatni, mert ott lesz már egy ágyékkötős hahaha

pityókabort Vráncsábó ócsón 2020.04.01. 14:03:54

@Örömhernyó: "A magyaroknak is jól jött volna egy ilyen ki népirtás". Tehát a szíved mélyén te sem ellenzed.

Periodista. 2020.04.01. 14:40:42

@HARP3R: Az 1350 és 1450 közti időszak, kibővítve a 1100 és 1500 közti időszak, vagyis a középkor utolsó harmada a legpusztítóbb körülményeket hozta. Ekkor volt a legtöbb megbetegedés és a legrövidebb általános élettartam is.

Control_ 2020.04.02. 18:39:54

A középkor megpróbáltatásaihoz mérten ezek a mostani, jelenlegi bajok egészen eltörpülnek. :)

tireless treehugger 2020.04.03. 21:22:40

Kérdezem: mit értesz az emberiség alatt?, mert például a tengeri népek azok földönkívüliek voltak?. Ha egy hódítás válság, akkor mi a fejlődés szerinted?.