Periodista

Az USA és Oroszország haderejének összevetése

2021. július 02. - Periodista.

Annyi súrlódás, diplomáciai összeütközés, sőt katonai incidens jellemzi Oroszország és az Egyesült Államok (illetve szövetségesei) viszonyát napjainkban, hogy az már a hidegháborús időket idézi. Érdemes összevetés tenni tehát a két szuperhatalom katonai erejét illetően. Viszont a feladat nem is annyira egyszerű. Milyen fegyvernemeket vegyünk figyelembe? Melyek tekinthetőek kiemelten fontosnak? A népességszám, a fegyverben tartott létszám és a hadseregre fordítható budget (katonai kiadások kerete) biztosan fontosak.

usa_orosz_hadseregek.jpg

A fenti táblázat - melynek adatait a globalfirepower.com nevű biztonságpolitikai oldal szolgáltatja - a korábbi évtizedekben kiemelten kezelt fegyvernemeket veszi figyelembe. Az adatokból az látszódik, hogy az atomfegyverek terén kiegyenlített ugyan a viszony, ám a többi fegyvernél (a harckocsikat és tengeralattjárókat leszámítva) minimum kétszeres az amerikai fölény. Vadászgépből az amerikaiaknak 1956 db van, az oroszoknak 789 db, ami két és félszeres különbség; támadó harci helikopterekből pedig 904 kontra 538 a  helyzet (közel kétszeres eltéréssel). Nem beszélve arról, hogy a flottát illetően óriási a minőségbeli különbség, mert bár szám szerint nagyobb az orosz haditengerészet eszközállománya (hajóállomány), az amerikai jóval felszereltebb és korszerűbb (pl. amerikai romboló-osztályok).

A szupermodern fegyverek fejlesztéseit illetően - például: harci drónok, mesterséges intelligenciájú robotrepülőgépek, ballisztikus intelligens rakéták, űrfegyverek, elhárító-rendszerek ... stb - a katonai budget nagysága a döntő, hiszen óriási költségvonzattal jár ezek előállítása, fejlesztése. A katonai költségvetés terén pedig az USA közel hússzoros fölényt élvez, hiszen évente 740 milliárd dollárt költhet mindezekre, szemben Putyin csekélyke 42 milliárdos éves keretével. Ugyanakkor az USA katonai költségvetésének jelentős részét repülőgép-hordozói fenntartására és építésére fordítja, sokak szerint pazarló módon.

roosevelt_hordozo.jpg

Az amerikai Roosevelt hordozó (CVN-71) az Arab-öbölben. A kép forrása: news.usni.org

Az Egyesült Államok tengeri csapásmérő egységeivel - melyek mindig egy-egy repülőgép-hordozó köré tömörülnek (külön flottaegységeket alkotva) - képes a Föld szinte minden fontos pontján egyszerre jelen lenni és szükség esetén azonnal katonai csapást mérni bárkire. Az USA ennek a képességnek a fenntartása miatt költ annyit anyahajóira. Jelenleg 12 db  amerikai hordozó rója a tengereket, de 2027-ben hadrendbe áll a USS Enterprise, 2030-ban pedig a USS Doris Miller. Ami a többi ország repülőgép-hordozóit illeti: Kínának, Angliának, Olaszországnak kettő, Oroszországnak, Franciaországnak, Indiának és Spanyolországnak pedig egyetlen laposa van. (Az oroszok anyahajója az Admiral Kuznyecov korszerűtlen, elavult és sokkal kisebb harcértékű hordozó, mint bármelyik amerikai, atommeghajtású lapos.)

Amerika teljes hadereje - minden fegyvernemét összeadva (hadsereg, haditengerészet, tengerészgyalogság, légierő, partiőrség) és az otthoni illetve külhonban állomásozó egységeit is beszámítva - ma kétségtelenül a legnagyobb haderő a világon. A sorban következő Oroszország jócskán lemarad tőle, hadseregének nagysága ütőereje talán egyharmada csupán az amerikainak. (Kína ugyan gyorsan fejleszti hadseregét, de még mindig csak harmadik a sorban.)

Tegyük mindehhez hozzá: az USA mögött egy 30 országból álló óriási katonai szövetség is ott áll, a NATO; míg Oroszország csak a pár országot tömörítő CSTO -t tudja felmutatni. Ha ezt is figyelembe vesszük, akkor a nyugati hatalmak fölénye sokszoros.

periodistas_szeles_logo.jpg

2021.07.02 (11:49)

Vakcinatípusok - melyik hogyan "működik"?

Magyarországon 5 vakcinával folyik a lakosság COVID-19 elleni immunizálása, mely március 20-án már 1,5 millió ember beoltását jelentette [forrás]. Az 5 vakcina hatásmechanizmusát tekintve három csoportba sorolható:

  • 1.) - Vektor alapú vakcinák. Ide tartozik a brit AstraZeneca és az orosz Szputnyik V.
  • 2.) - Genetikai alapú mRNS vakcinák. Ide tartozik az amerikai Pfizer és Moderna
  • 3.) - Elölt vírus alapú vakcinák. Ide tartozik a kínai Sinopharm vakcina

Laikusokként nagyon nehéz eldöntenünk, melyik lehet a legjobb számunkra. A szakértők szerint MIND hatásos az új típusú koronavírus ellen, de teljesen másként fejtik ki hatásukat. Nézzük a különbségeket.

vakcina.jpg

A kép forrása: MTI

A vektor alapú (vagyis vivőanyagra épülő) vakcináknál egy semleges, hordozóvírus (adenovírus) juttatja szervezetünkbe a koronavírus tüskefehérjéjét egy DNS darabkában. Ezt a vivőanyagot vagy hordozóvírust nevezik a szakértők vektornak (ez egy szaporodásra képtelen és ártalmatlan vírus). A vivőanyaghoz kapcsolódó vírusfehérje aztán antitest előállítására, vagyis ellenanyag képzésére ösztönzi szervezetünket, így legközelebb, amikor valódi koronavírussal találkozunk, már készen áll testünk a kórokozó legyőzésére. Vagyis a szervezetünkbe juttatott koronavírus-kód immunreakciót indít el bennünk, mely úgy zajlik le testünkben, hogy tünetmentesen (vagy legalábbis minimális és nem súlyos tünetekkel) felkészülünk a védekezésre.

Az mRNS vakcinák két dologban különböznek a vektor vakcináktól az egyik, hogy ezeknél nem egy vírus viszi testünkbe a koronavírus-kódot, hanem egy lipidburok, a másik pedig, hogy ebben a lipidburokban úgynevezett messenger RNS található, mely a vírusfehérje előállításának genetikai utasításait tartalmazza. Vagyis nem maga a vírusfehérje jut testünkbe, hanem annak előállítási receptje (mRNS -ben) és az előállítás után indul be az ellenanyag termelődés.

A harmadik típusú, elölt vírus alapú vakcinák, mint a kínai Sinopharm, valódi, de "hatástalan" elölt koronavírussal immunizálnak és váltják ki az immunválaszt. Ez afféle hagyományos megoldás, mely az első vakcinák óta "működik". Az itt következő kimutatás szerint [forrás forbes.hu] a két vezető vakcina, melyekből a legtöbb érkezett hazánkba, a Pfizer és a kínai Sinopharm. Harmadik az AstraZenca, negyedik a Szputnyik és utolsó a Moderna.

pfizer_sinopharm.jpg

forrás: forbes.hu

Akármelyik típus is kerül számunkra "felajánlásra" mindegyik jobb, mint a fertőződésre várni, mely most már akár a 30-as korosztálynál is okozhat elhalálozást. Hivatalos mortalitása (elhalálozási rátája) 2,3 - 3%, ám a 65 év felettieknél és a kockázati csoportokban ennek sajnos többszöröse. A riasztó adatok miatt is fontos a vakcina-programban részt vennünk és  tisztában lennünk a különböző oltóanyagok működéseivel.

A SARS-Co-2 ugyanahhoz a koronavírus néven ismert nagy víruscsaládhoz tartozik, mint a SARS-CoV, és elsőként 2019 decemberében azonosították Kína Wuhan városában. A vírus feltehetően denevérekből származik, mint ahogyan a SARS-CoV vírus is, és egy köztigazda által került át a denevérről az emberre. A vírus megjelenése óta emberek millióit fertőzte meg Kínában és további százmillió embert a világ más országaiban. A SARS-CoV-2 vírusfertőzés által okozott COVID-19 megbetegedés becsült halálozási rátája mai tudásunk szerint (minimum) 2,3% körüli. Úgy tűnik, hogy az idősebbek esetében vagy azoknál, akiknek valamilyen alapbetegségük van, súlyosabb lehet a betegség lefolyása vagy nagyobb a szövődmények kialakulásának kockázata. A leggyakoribb tünetek a láz, száraz köhögés és a légzési nehézség, illetve súlyos esetekben tüdőgyulladás alakulhat ki. /Forrás: webbeteg.hu/

Források, bővebb információk:

periodistas_szeles_logo.jpg

2021.03.20.23:32

Meddig emelkedik még a napi új koronavírus-fertőzöttek száma?

A második hullám augusztus második hetében való elindulása óta folyamatosan és meredeken emelkedik a napi új fertőzések száma Magyarországon. Jelenleg ott tartunk, hogy már az ezres napi új fertőzés-számhoz közeledünk és ez csak a hivatalos (elismert) adatokat mutatja. A valódi mennyiség ennek többszöröse is lehet, tekintve, hogy tesztelések számában a sereghajtóak közé tartozunk a kontinensen.

koronagrafikon_szept13.jpg

forrás: worldometers.info

A fenti grafikonon jól látszódik a drasztikus emelkedés. (A grafikon utolsó bejegyzése utáni számok: szeptember 13-án: 484, szeptember 14-én: 844, szeptember 15-én: 726.) Ami a napi ezer körüli új esetszámot illeti: lassan a kilencszer népesebb Németországot is leelőzzük, ahol egyébként szeptember 12-én 821, szeptember 13-án pedig "csak" 701 új fertőzést regisztráltak (a 83 milliós német össz-lakosságból).

Igazán magas adatok egyébként Európán belül a 143 milliós Oroszországban, a 47 milliós Spanyolországban és a 67 milliós Franciaországban képződnek: a galloknál már napi 10 ezer közelében mozog a a újonnan megfertőződtek száma, az oroszoknál ez az adat 5 ezer körüli, a spanyoloknál pedig 4 és 5 ezer közötti. Ha azonban nálunk is ezres nagyságrendű marad a napi esetszám (az alig 9,5 milliós lakosságunkhoz mérten), akkor a kontinens legfertőzöttebb és leginkább járvány-sújtotta országai közé kerülünk.

Bár a kormányzat a napi halálesetek számához viszonyítja a járvány-helyzet súlyosságát (ami egyelőre nem magas szerencsére) sokkal inkább a fertőzés terjedése (vagyis a napi esetszám) az, ami elárulja, hogy milyen komoly intézkedések szükségesek a járvány visszaszorítására. Márpedig ez a mutató úgy tűnik egyre kijózanítóbb, főleg, ha tényleg ezer körül lesz (tartósan) a napi új megbetegedések száma. 

A későbbiekre nézve két szempont mindenképpen lényeges: az egyik, hogy meddig romolhat a magyar gazdaság állapota, meddig zuhanhat a GDP és mekkora visszaesést bír ki az ország, a másik pedig, hogy milyen intézkedéseket hoz a kormány a járvány-helyzet javítása érdekében. Utóbbit illetően az iskola-bezárásokat vetik fel legtöbbször, hiszen jelenleg 1,8 millióan járnak oktatási intézményekbe (a KSH adata szerint), így a népesség 20 százalékának járvány-kockázatát jelenti ez réteg. Vajon mikor érkezik el az a pont, amikor az iskolabezárásokat fontólra veszi a kormány?

vakcina_oxford.jpg

Az oxfordi vakcina (kép forrása: abcnews.go.com)

Végül fontos kérdés a vakcina is: az oxfordi fejlesztés (ChAdOx1 nCoV-19), melyet a brit-svéd tulajdonú gyógyszeripari cég, a AstraZeneca menedzsel, ígéretesnek tűnik hiszen - bár a napokban egyszer leállították a tesztelést - már a harmadik fázisban jár a készítmény vizsgálata. Kormányunk 5 millió vakcina-adag megrendelését irányozta elő, bár nem rögzítette, hogy kitől. (Azért az nyilvánvaló, hogy ha az oxfordi lesz az első letesztelt oltóanyag, akkor abból kapunk majd mi is.)

Reménykedünk benne, hogy talán az év végén, vagy a jövő év elején eljuthat hozzánk, de nem tudni, hogy mennyire lesz hatásos és főleg: pontosan mikor kezdődhet meg a lakosság tömeges oltása. Ha ez megindul (és működik a készítmény), az végre jelentős javulást hozhat. Reméljük így lesz! 

periodistas_szeles_logo.jpg

2020.09.14.7:58

 

Versenyfutás a vakcina-forgalmazásért

Megkezdődött a nagy versenyfutás a COVID-19 elleni vakcina forgalmazásáért, mégpedig "ígéretes" résztvevőkkel: a legelső benevezőnek az oxfordi egyetem kutatólaborját (Dr. Sarah Gilbert csapata) és a hozzájuk kapcsolódó brit forgalmazói köröket - főként az Oxford Vaccine Group -ot - tekinthetjük, hiszen ők voltak az elsők, akik egy idei időpontot, mégpedig a szeptember hónapot jelölték meg a vakcina tömeg-gyártására. A második nagy "versenyző" az indiai Serum Institute és az Adar Poonawalla nagyvállalat, melyek még korábbra tervezik a tömeggyártást, de ők is az oxfordi "csoda-anyagot" szeretnék forgalmazni. [forrás: businessinsider.com] Az előrehozott tömeggyártást úgy teszik lehetővé, hogy "átugorják" az alapos tesztelések fázisát és saját felelősségre kezdik meg "terítést" viszonteladói hálózatukba.

vakcina_covid.jpg

kép forrása: theguardian.com (Dado Ruvić/Reuters)

További benevezők vannak még a vakcina-versenyre Franciaországban és az Egyesült Államokban, de Németország is ott tart már, hogy embereken tesztelik saját oltó-anyagukat. (Az emberi teszteket egyébként az USA kezdte Seattle -ben.) Jelenleg a világ szinte minden fejlett országa folytat kísérleteket a gyógyszer és a vakcina elkészítésére egyaránt (és vannak az említett államok mellett más országok is, ahol reménykeltő eredményeket értek el. Ilyen hazánk is.)

Valószínűsíthető, hogy 2020 őszére egyidejűleg több vakcina is rendelkezésre áll majd a Föld több pontján, kérdés azonban, melyik országban kerül ELŐSZÖR a lakosság számára is elérhető helyekre az oltóanyag? Van ebben felelősség, hiszen nem megfelelő tesztelési procedúra nélkül a tömeges oltás megkezdése nem várt hatásokat generálhat például a mellékhatások terén (nem beszélve arról, hogy akár hatástalan is lehet a SARS-CoV-2 vírussal szemben).

covid_terkep.jpg

A forgalmazás lehetővé válása szigorú egészségügyi szabályokhoz kötött szinte minden országban, az már más kérdés, hogy úgymond "saját felelősségre" bizonyos helyeken tesztelések nélkül is beadható az oltóanyag. A vakcinák "működési elve" az, hogy a szervezetet felkészítik az adott kórokozó "támadására" azzal, hogy előzetesen egy hasonló hatással "provokálják a testet. Dr Kulcsár Andrea infektológus és védőoltás szakértő ezt így fogalmazta meg két éve egy védőoltásokról szóló interjújában (melyet volt szerencsém annak idején olvasni, mikor saját gyermekeim védő-oltásán gondolkodtam az influenza szezonban):

" ... A védőoltások többségében valójában nincs semmilyen élő kórokozó, hiába alakul ki láz, valójában csak “átverjük” az immunrendszert, a szervezet nem fertőződik meg semmivel. A védőoltás olyan, mint egy szimulációs hadgyakorlat, amikor elpróbálják az eseményeket, így baj bekövetkeztekor, az ellenség valódi megjelenésekor már hatékonyabban fog működni a rendszer. ..." /Dr. Kulcsár Andrea, 2018.04.01./

A vakcinák egy részében élő, legyengített kórokozók, másik részükben inaktivált, elölt kórokozók, harmadik részükben pedig antitestek találhatóak (ez az aktív és passzív immunizáció). A hatás mindegyik esetben ugyanarra épül: az emberi szervezetet "megtanítják" védekezni az adott fertőződéssel (kórokozóval) szemben.

A járvány jelenlegi állapotában - amikor Európában talán lassú csökkenés, az USA -ban mérsékelt bővülés zajlik, miközben Afrikában és Ázsiában robbanás előtti állapotról beszélnek a szakértők - a vakcina a gyógyszer egyidejű megjelenése hozhat megoldást: az egyik az egészségeseket immunizálná, a másik a fertőzötteket gyógyíthatná meg.

periodistas_szeles_logo.jpg

2020.04.28.13:16

Igaz, hogy a BCG oltások miatt a magyar lakosság védettebb?

Néhány napja terjed az interneten az a vélemény, hogy a Magyarországon 1954 óta kötelező és még a szülőszobákban mindenkinek beadott BCG védőoltás védettebbé teszi a magyar lakosságot a koronavírus fertőzéssel szemben, mint más országok lakosságát (ahol ezt az oltást nem végzik el a születések után). Müller Cecília országos tisztiorvosnak feltették ezt a kérdést (április 5-én) melyre a doktornő azt válaszolta: "eddig ez még nem nyert tudományos bizonyítást". Ugyanakkor a szakértők egy része szerint igenis létezik ez a fajta "védettség" és nagyon is sokat számít a járvány terjedését és pusztítását tekintve. De mi is ez a BCG oltás?

A BCG vakcinát két francia tudós, Albert Calmette és Camille Guerin fejlesztte ki, a gennyes agyhártyagyulladás és a miláris TBC (azaz tuberkulózis, tüdővész vagy gümőkór)  ellen, kifejezetten újszülött korban és kisgyermekkorban történő beadásra.

bcg.jpg

A betegség kórokozója egy baktérium, a Mycobacterium tuberculosis, melyet először Robert Koch izolált, 1882-ben. A már említett védőoltást, vagy vakcinát aztán 1921-ben készítette el Calmette és Guerin, így az neveik kezdőbetűit kapta megnevezésül: Bacille Calmette - Guérin = BCG.

Érdekes megfigyelés, hogy azokban az országokban, ahol a BCG oltásokat nem végzik el gyermekkorban, sokkal pusztítóbb a COVID-19 hatása és több a haláleset is. Ilyen ország: az USA, illetve Olaszország, Spanyolország és Franciaország [forrás: D. Ruppert Mihály semmelweis.hu] A járvány terjedésének mértéke és a halálesetek száma valóban magas ezekben az országokban. Az alábbi táblázat a Worldometers április ötödikei adatait tartalmazza és jól mutatja, hogy az első 5 legfertőzöttebb ország közt ott szerepel az a négy is, ahol nem végeznek BCG oltásokat (vagy az nem kötelező jellegű, mint az Egyesült Államokban):

jarvagy_elso5.jpg

Az elméletet amerikai epidemiológusok is tárgyalták egy néhány nappal ezelőtti tanulmányukban és ugyanarra a következtetésre jutottak, mint a magyar kutató: van összefüggés a BCG védőoltás tömeges (és kötelezően általános), gyermekkori beadása, illetve a járvány súlyossága között.

Bár laikusként furcsa, hogy egy baktérium elleni védőoltás, hogyan immunizálhat egy vírus ellen, vagy legalábbis hogyan enyhítheti egy vírusos betegség lefolyását, a tudósok, köztük Dr. Ruppert Mihály véleménye mindenképp figyelemreméltó. Ha igaz ugyanis a felismerés, az kifejezetten jó hír a magyarok számára, hiszen egy enyhébb lefolyású járványt jelent(ene), kevesebb halálesettel.

Viszont sajnos az 1954 előtt születettek esetében, vagyis a 66 év felettieknél ez sem jelent vigaszt, mert ők nem kapták meg a TBC vakcinát gyermekkorukban (lévén, hogy Magyarországon csak 1954 óta adják a BCG védőoltásokat). Az idősek védelme tehát mindenképpen kiemelt jelentőségű (akár igaz a hír, akár nem).

Remélhetőleg a közeljövőben tudományos megerősítést nyer majd a BCG oltások jelentősége a COVID-19 kapcsán és így hangyányit csökkenhet félelmünk.

Blogunk előző posztja: Ha jön a kijárási tilalom

periodistas_szeles_logo.jpg

2020.04.05.12:54

Ha jön a teljes kijárási tilalom

Egyelőre senki nem tudja mit jelentene a "teljes kijárási tilalom", csak annyi infó jelent meg eddig a hazai sajtóban erről, hogy Gulyás Gergely szerint ez a lépés államcsődhöz vezetne ha meglépnék. Általában véve mind a nemzetközi, mind a hazai közvélemény két táborra oszlik a témát értékelve: az egyik csoport szerint a teljes kijárási tilalom olyan mértékben vetné vissza a gazdaságot (a világ bármely országában), hogy az nagyobb kárt okozna, mint a lakosság akár 10-15 százalékának (vagy még többnek) a megfertőződése. A másik álláspont azonban azt mondja: az emberélet a legfontosabb így még jelentős gazdasági kár esetén is meg kell lépni, mert CSAK így fékezhető meg a járvány.

kijarasi.jpg

Szerbia [kép forrása: szeged365.hu]

Nos, a kérdés elgondolkodtató. Szerbia el is gondolkodott rajta, majd döntött: szombattól, azaz április ötödikétől elrendelik a teljes kijárási tilalmat Szerbia egész területén. Ez annyiban jó hír Magyarország számára, hogy megfigyelheti egy közeli szomszédjánál a lépés eredményességét. Visszaesik majd a fertőzések száma? Vagy inkább összeomlik Szerbia gazdasága? A tét: a gazdaság, az államkassza és az emberek pénztárcája bírja tovább, vagy a vírus? Kíváncsiak leszünk, mi változik a rácoknál: jelenleg a Worldometers adatai szerint Szerbiában 1908 fő a fertőzött és 51 az elhunytak száma, ami valamivel súlyosabb helyzetet mutat, mint nálunk (Magyarországon a mai napig 733 a fertőzött és 34 az elhalálozottak száma).

Ami a teljes kijárási tilalmat illeti: a kereskedelem és fogyasztás totális visszaesését vonhatja maga után, ami töredéknyi ÁFA bevételt jelentene az állam számára. Márpedig az állam legelső számú bevételi forrása mint tudjuk nem a személyi jövedelemadó (amit kevésbé érintene a lépés), hanem az ÁFA (általános forgalmi adó) Minden hazánkban eladott termék után (kivéve a jövedéki adó alá esőket, mint a benzin vagy dohányáru), az államkassza és költségvetés komoly pénzekhez jut. Ha pedig az államnak nincs bevétele, akkor kénytelen a kiadásait mérsékelni, vagyis például csökkenteni a közel másfél millió állami szférában dolgozó fizetését (tanárokét, rendőrökét, közalkalmazottakét, egészségügyi dolgozókét [pedig az övékét épp emelni készül jelenleg] ... stb). De fajulhat odáig is a helyzet, hogy emelni kénytelenek az SZJA -t vagy bizonyos termékek árait (vagy azok adóhányadát).

Ha tehát államcsőd nem is lenne egy átmeneti, teljes kijárási tilalom esetén, a magyar gazdaság akkora visszaesést szenvedne, hogy évekig nyögnénk hatásait (mondjuk így is nyögni fogjuk az sajnos biztos). Ugyanakkor nem tudhatjuk meddig romlik még a járvány-helyzet. A halálesetek száma erősen növekszik és a napi 30-40 új fertőzés felugorhat napi több százra (ahogyan Dél-, és Nyugat-Európában).

Persze kérdés az is, mit jelentene pontosan a teljes kijárási tilalom? Rendőrök, katonák fokozott járőrözését a nap legnagyobb részében? Aki nem boltba megy szatyorral, gyógyszertárba recepttel, vagy munkába munkáltatói igazolással, azon kattan a bilincs? Talán túlzó ez így, de mégis érdekes, mennyire boríthatja fel eddig is átszabott életünket a lépés. És a legfőbb kérdés: mi történne a gazdasággal?

Kíváncsiak vagyunk olvasóink véleményére is a kérdésben:

Friss hír: a járvány magyarországi terjedésével foglalkozó operatív törzs április 8-án, szerdán foglalkozik a teljes kijárási tilalom kérdésével és a kormány felé való javaslattétellel.

periodistas_szeles_logo.jpg

2020.04.04.23:31. 

Nagy válságok a történelemben

Az emberiség az írás feltalálása óta, vagyis az elmúlt 5 évezredben számtalan nagy válságot átélt már. Óriási megrázkódtatás jelentett például Krisztus előtt 1200 évvel az úgynevezett tengeri népek támadása, mely elsöpört számtalan Kis-ázsia kultúrát (pl a Hettita Birodalmat) és teljesen átrajzolta a korabeli világ képét. Aztán jött az asszírok, majd a perzsák özönvíz-szerű támadása (a Krisztus előtti első évezredben) mely komolyan fenyegette az éppen sarjadó európai kultúrát  - többek közt a Hellasz virágzását - és az ókori Egyiptomot.

valsagok_plataia.jpg

Az ókor nagy traumái persze nem értek véget a görög-perzsa háborúkkal, jött Róma fénykora és előbb a pun háborúk pusztítása (Krisztus előtti II.-III. század), majd a nagy rabszolgafelkelések kora (szicíliai rabszolgafelkelés Kr.e. 138-132, Spartacus-felkelés Kr.e. 74-71). Róma hosszú történelme alatt rengeteg nagy hódító hadjáratot indított és számtalan felkelést vert le, melyek hatalmas terheket róttak a lakosságra. Végül Krisztus után 476-ban a latinok birodalmát is elérte a vég: jött a hun hódítás és a népvándorlás kora, melyben az egykoron virágzó birodalom nyugati részeit elözönlötték a barbár germán törzsek. Összeomlott a római életforma és kultúra, helyét pedig átvette a kereszténységre épülő feudalizmus és hűbériség rendszere. A keleti rész még ezer esztendőt keresztül fennállt, 395-től egészen 1453-ig, amikor az oszmán terjeszkedés bekebelezte Bizáncot is.

valsagok_hunok.jpg

A középkor aztán valóban bővelkedett válságokban és katasztrófákban: a frankok és avarok hódításait, háborúit a keresztes hadjáratok kora követte (1095-1291), amikor Európa egyszerre nyögte a Jeruzsálem felé vándorló keresztesek fosztogatásait és a rablólovagok portyáit (melyek komplett falvakat, településeket dúltak fel). Eközben Ázsia mélyéről elérte a kontinenst a tatárok százezres hada, majdnem kiirtva a magyar-lengyel területeket. Később következett a "sötét XIV. század" parasztfelkelésekkel, éhínséggel, háborúkkal - mint a 100 éves háború Franciaországban (1337-1453) - és a 30 millió áldozatot követő pestis (dögvész vagy Fekete halál). A történelem eddigi legnagyobb járványa 1347 és 1353 közti 5-6 évben elpusztította a 80-90 millió lakosú Európa több, mint egyharmadát. A bubópestisben szenvedők nyirokcsomói megduzzadtak, majd jött a hasmenés, hányás és a bőr vérellátásának zavarai miatt a fekete foltok megjelenése az arcon és ujjakon (innen a Fekete Halál elnevezés). A tüdőpestis legfőbb tünete véres köpet volt és még gyorsabb halált hozott, mint a bubópestis: rendszerint a kórokozó szervezetben megjelenésétől számított 10-14 napon belül.

valsagok_inkvizicio.jpg

Az emberiség legválságosabb korszakát a világháborúk után, a középkor vége jelentette, amikor az átlag-életkor a legalacsonyabb, a gyermekhalandóság pedig a legmagasabb volt. Fokozta a középkor általános rossz körülményeit az egyházi inkvizíció rendszere is, amikor a földesurak sanyargatását (a magas adókat) a papok elnyomása is fokozta és a nőkre a boszorkányság bűnét, a férfiakra pedig az eretnekség vádját süthették bármikor (iszonyatos kínzásokkal halálba segítve a "bűnösöket").

Az újkor némi javulást hozott a XVI. században, de újabb nagy háborúkat is eredményezett: megkezdődtek a gyarmatosító harcok (Amerika meghódítása, aztékok, maják, inkák leigázása), megjelentek Európa peremén a török hódítók (500 évre bekebelezve a Balkánt és 150 évre a Magyar Királyság egy részét) és milliókat irtott ki a XVII. századi Európát pusztító 30 éves háború. Ebben a német fejedelmek viseltek hadat a német-római császári hatalom ellen, miközben komplett városokat gyilkoltak halomra a több ezres (tízezres) zsoldoscsapatok. A XVIII. század végén kirobbant a nagy francia forradalom, melynek egyes szakaszai ismét soha nem látott szenvedést hoztak: a jakobinus időkben ugyanis 30 ezer francia polgárt nyakaztak le a guillotine nevű elmés "lefejező géppel" (alig egyetlen esztendő alatt).

valsagok_nyaktilo.jpg

Aztán felbukkant egy korzikai kisnemes (és katonatiszt), aki Bonaparte Napóleon néven meghódította Európát és 60 csatában győzte le sorra ellenfeleit. A napóleoni háborúkban (1799-1815) újra milliók haltak meg, többnyire a csatatereken, de gyakran a nélkülözés miatt. Közben újra és újra felbukkantak járványok: minden évszázadban visszatért a pestis, illetve - főleg a XIX. században - pusztított még egy egész sor bakteriális (baktériumok által terjedő) fertőző-betegség, mint a kolera, a hastífusz és a lepra.

Az európán kívüli világ a XIX. században a gyarmatosító hatalmak hódításait, háborúit nyögte: Anglia és Franciaország minden kontinensen óriási területeket szerzett meg magának, gyakran valósággal kiirtva a helyi, elmaradott népességek hadseregeit. A Brit Birodalom 30 millió négyzetkilométeres hatalmas impériumával a világtörténelem legnagyobb befolyási területét hozta létre a századfordulóra.

A XX. század újabb forradalmakat és világháborúkat hozott: 1914 és 1918 között az első, majd 1939 és 1945 közt a második nagy világégés együttesen közel 100 millió halálos áldozatot követelt, amihez hozzá számítandóak a nagy önkényuralmi rendszerek - nácizmus, fasizmus, kommunizmus - áldozatai is. Közben óriási gazdasági válságot jelentette a "nagy gazdasági világválság" is 1929-1932 között.

valsagok_vhaboru.jpg

A háborúkat népirtások kísérték: 1915 és 1917 között az örmény népirtás Törökországban, majd 1933 és 1945 közt a zsidó népirtás (holokauszt) Európában. Ez utóbbi 6 millió áldozatot követelt és hihetetlen szenvedést hozott azokra, akiknek egyetlen bűne származása volt. Új jelenségként jelentek meg a koncentrációs és kényszemunka táborok: a nácizmus alatt például Auschwitz-Birkenauban (ahol gázkamrákban ölték tömegesen az embereket) a kommunizmus alatt pedig a Szovjetunió GULAG táboraiban (például Szibériában), ahol halálra dolgoztatták a politikai foglyokat. 

valsagok_holokauszt.jpg

Iszonyúan nagy szenvedést hozott a világra, a történelem második legnagyobb járványa, a spanyolnátha is: mely az első világháborút követő években, 1918-1920 közt 20 millió ember halálát okozta. Bár ez a járvány az Egyesült Államokból indult ki, első közzétett jellemzőit és adatait Spanyolországhoz kötötték, ezért lett elnevezése is a spanyolnátha. Ezt már nem baktérium okozta (mint a pestist, a kolerát vagy a leprát) és megfékezése is nehezebbnek bizonyult.

A második világháború vége elhozta az atomkorszakot, mely 1945 augusztusában két atombomba ledobásával ébresztette rá arra a világot, hogy ez az új erő iszonyúan nagy veszélyt jelent a Föld egészére. A későbbi atomkatasztrófák is ezt igazolták, így a Majakban (1957), Csernobilban (1986) és Fukusimában (2011) bekövetkezett tragédiák. Ugyanakkor az emberiség idővel megtanulta kordában tartani és megfelelően használni a maghasadásban rejlő lehetőségeket, így ma világszerte több száz atomerőmű biztosítja az elektromos áramot civilizációnk számára. 

valsagok_csernobil.jpg

Bár a hidegháború (1946-1991) vértelenül ért véget, több, mint négy évtizedes időszakában több háborút is generált szerte a világban: koreai háború, vietnami háború, afganisztáni szovjet intervenció ... stb. A legnagyobb hidegháborús konfliktusban, a vietnámi háborúban 1955 és 1975 közt két millió vietnámi és közel 60 ezer amerikai halt meg teljesen értelmetlenül. Aztán a modern idők új problémákat hoztak: megjelent a nemzetközi terrorizmus és az azt kísérő háborúk sora (Irak, Afganisztán, Szíria). A nemzetközi biztonságpolitikai helyzet újra félelmekkel teli világot teremtett: az iszlám nevében ártatlanokat gyilkolók bárhol és bármikor fenyegetni tudták (és tudják) a nyugati világ lakosait. 2001 szeptember 11-én 2995 ember halt meg a terroristák által eltérített majd a New-Yorki WTC tornyokba csapódó repülőgépek pusztítása nyomán.

valsagok_wtc.jpg

Az emberiség történelme tele volt katasztrófákkal, háborúkkal, járványokkal és egyéb tragédiákkal. A poszt ezeknek csupán töredékét tudta feleleveníteni, de már ezekből is kitűnik, hogy a válságok a kezdetek óta képezik szerves részét életünknek. Most a legújabb csapást a koronavírus járvány jelenti, melynek sajnos még nem látjuk a végét. Csupán bízhatunk abban, hogy miként a többi nagy válságot, ezt is átvészeljük majd valahogy. De a kérdésre, hogy meddig tart még a koronavírus-járvány kérdésre mi is csak találgathatunk.

Blogunk legutóbbi posztjai: Teljes kijárási tilalom, utolsó posztunk: Igaz, hogy a BCG oltások miatt a magyar lakosság védettebb?

periodistas_szeles_logo.jpg

2020.03.31.15:07

Ami hatásos a koronavírus ellen

Egyelőre nincs "csodaszer" de készül már a vakcina, az amerikaiak legalábbis gőzerővel dolgoznak rajta és Németországban is vannak már részeredmények. Emellett antitest kutatások is zajlanak: az Utrechti Egyetem és a hollandiai Erasmus Orvostudományi Központ kutatói állítólag már megtalálták a hatékony ellenanyagot, csak a tesztelések és igazoló kísérletek tartanak még hónapokig. A legfrissebb hírek szerint pedig a WHO kutatói találtak négy olyan hatóanyagot, melyek képesek gyógyítani a COVID-19 -et, de legalábbis segítik a felépülést belőle. (Az egyik a korábban is már tesztelt klorokin nevű vegyület, melyet eddig főleg malária kezelésére használták.)

vedekezes.jpg

Mindhárom megoldás - a vakcina, az ellenanyag és a gyógyszer is - megszülethet akár 6-12 hónapon belül is. (Ez az egészségügyi törvények, előírások szigorúságán múlik, melyek minden országban bizonyos számú kísérletet és adott hosszúságú tesztelési időszakot írnak elő a forgalmazás előtt.) Csak az a gond ezzel az egésszel, hogy nekünk MOST kellene mind a vakcina, mind az ellenanyag, mind a gyógyszer. Mi lehet akkor hatásos a SARS-CoV-2 (koronavírus) ellen? Nos a közismert tényezők mellett van még valami. De előbb a három védekezésről:

  1. -- kerülni az érintkezést másokkal
  2. -- rendszeresen kezet mosni, kézmosások közt nem nyúlni arcunkhoz, szánkhoz
  3. -- szájmaszk viselése, ha elkerülhetetlen lakhelyünk elhagyása

A negyedik, amit megtehetünk az a D vitamin rendszeres szedése. A D vitamin szervezetünkre gyakorolt kedvező hatásáról, betegség és rák megelőző tulajdonságairól már évek óta olvashatunk különböző orvosi cikkeket, tanulmányokat. (A témában az egyik legjobb cikket a semmelweis.hu jelentette meg néhány éve.) Most azonban az is egyértelművé vált, hogy immun-erősítő hatása kulcsfontosságú lehet a koronavírussal szembeni védekezésben (források: itt és itt illetve itt). A D3 vitaminból naponta 1000 - 4000 Nemzetközi Egység (NE) szedése ajánlott, amihez szabad levegőre és napfényre kijárás is javallott. Ez némileg ütközhet a kijárási korlátozással, de a rendelet 4. § d) pontja és az 5. § megengedi a szabadidős tevékenység végzését egyedül vagy egy háztartásban élőkkel.

A járvány a mai napig (azaz március 28-ig) világszerte 622 548 megbetegedést okozott és 28 812 halálesetet generált. (adatok forrása: worldometers)

korona_orszagonkent_marc26.jpg

forrás: nypost.com

A fenti térkép-ábra szerint a legtöbb fertőzés listáján az első helyet a napokban átvette az Egyesült Államok, ahol 100 ezer fölé emelkedett a fertőzöttek száma (ez Kínánál és Olaszországnál is magasabb). Az elhalálozást illetően továbbra is Olaszország (Lombardia tartomány) vezet, ahol már elérte (és meghaladta) a 9 ezret a vírus halálos áldozatainak száma.

A későbbiekben talán jön már a mérséklődés a legrégebb óta járvány sújtotta országokban és a csúcs elérését követően remélhetőleg csökkenni kezd végre a megbetegedések száma. Most a legfőbb probléma az, hogy a lakosság mozgása és érintkezése miatt még mindig bővül szinte mindenhol a fertőzöttek köre [lásd a lenti térképet a szomszédos országokról]. Azok közül pedig akik megkapják a koronavírust, 15-20 százalék kórházi kezelésre szorul (többnyire intenzív osztályokon).

korona_eu.jpg

Amit mi, egyszerű lakosok, polgárok megtehetünk, az az otthon maradás és a védekezés, az említett három eszköz mellett (érintkezések minimalizálása, kézmosás, szájmaszk viselés) "D" vitamin szedésével is.

periodistas_szeles_logo.jpg

2020.03.27.14:53

A vírus terjedési sebessége

A SARS-CoV-2 (severe acute respiratory syndrome coronavirus 2) vírus és az általa okozott betegség (a COVID-19) terjedési gyorsasága elképesztő adatokat mutat.Az előrejelzések szerint hamarosan a Föld összes országában megjelenik.

korona_terjedes.jpg

Míg a szezonális influenza esetében a sokkal rövidebb, vagyis alig 2-4 napos lappangási időszak alatt 1,3 a reprodukciós ráta (vagyis egyetlen ember ennyi másiknak adja át a kórokozót), addig a koronavírus (COVID-19) esetében az akár 14 napra is kitolódó lappangási fázisban 2,5 a reprodukciós ráta. Ez éppen duplája az ismert influenza vírustörzsekének. Szintén megdöbbentő különbségeket látunk az elhalálozási arány és a kórházi ápolásra szorulók aránya terén: míg a szezonális influenzánál 0,1% alatt van az elhalálozási ráta (és 2% a kórházra szorulók aránya), addig a COVID-19 esetében 3,4% -ot is eléri a halálozási ráta (és 19% a kórházi kezelésre szorulók aránya).

virusterjedes.jpg

De visszatérve a vírus terjedésére: 2019 novemberében kezdődött a járvány Kína kellős közepén, Vuhanban (a mai feltételezések szerint egy húspiacon, valamilyen állatról [talán denevérről] emberre terjedve)  és alig másfél hónapra rá, 2020 januárjának közepére a vírus már  meg is jelent Európában (egyszerre több helyen is). Közben elárasztotta Iránt és Dél-Koreát, mely országokban a helyi adottságok miatt (Iránban a vallási szokások okán, Dél-Koreában pedig a hatalmas népsűrűség miatt) robbanásszerű sebességgel szaporodott el. Ez alatt Európában Olaszország és Spanyolország egyetlen hónap alatt (február közepére) lett fertőzés sújtotta terület: Olaszországban február 21-én hunyt el az első áldozat és március 9-én került karantén alá az egész ország. Következett Németország és Franciaország (kiemelkedő fertőzésszámokkal), majd szinte minden európai ország.

Ami furcsa módon kimaradt: az a trópusi övezet (Afrika és Dél-Amerika egy része), illetve Oroszország, ahol talán a kisebb arányú kereskedelmi és egyéb mozgás (talán egyéb ok miatt) de nagyságrendekkel kisebb arányban jelent meg a COVID-19. Most azonban az Egyesült Államokon a sor: március 23-án elérte a 35 ezret a fertőzöttek és 458-at a halottak száma. Halálesetek terén sajnos még most is Olaszország vezet, ott a 69 176 fertőzéshez már 6820 elhalálozás társul (március 25-i adat). A frissülő számokról a worldometers.info közöl aktuális adatokat. A lenti térkép (forrása: thesun.co.uk) még a március 23-i számokat mutatja, szemléletesen:

virus_aldozatszam_terkep.jpg

A friss adatok szerint (március 25-én 10 órakor) már 425 ezer felett van a fertőzöttek száma (a világon összesen) és 18 951 -el haláloztak el a koronavírus következtében (36 százalékuk Olaszországban).

A továbbiakra két forgatókönyv képzelhető el: az egyik szerint a nagy népességszámú és sűrűn lakott országokban az elkövetkező hónapokban "robban" még csak a járvány, - például az USA nagyvárosaiban (New Yorkban, Los Angelesben) illetve Indiában és Afrika egyes régióiban (pl. Nigériában) - ugyanakkor a már 1-1,5 hónapnál régebben járványnak kitett területeken lassú mérséklődés kezdődik majd (pl Olaszországban, Spanyolországban); míg a másik forgatókönyv szerint a nagy lakosságú államok fertőzöttsége azonnal visszahat Európára, így 1-2 hónapon belül ott sem várható sajnos mérséklődés.

A koronavirus.gov.hu felmérése szerint az eddig megfertőzöttek három leggyakoribb tünete a következő: láz (88%), száraz köhögés (68%), gyengeség-fáradékonyság (38%)

periodistas_szeles_logo.jpg

2020.03.25.11:07

Mi lesz az érettségikkel?

Lassan két hete tart a magyarországi vészhelyzet és sajnos még nem nagyon látszódik, hogy a Koronavírus járvány mérséklődne bárhol is Európában. Az epidémia kiindulópontjában, a kínai Vuhanban november végén regisztrálták az első fertőzöttet és március elejére ért véget náluk a járvány, vagyis ott 3,5 hónapig tartott az egész. Csakhogy nem volt olyan súlyos a helyzet, mint mondjuk Olaszországban, vagy Spanyolországban. Amellett a kínai diktatúra (és megszállottság) nem vethető az európaihoz, hiszen míg ott a fegyelemhez és kivégzésekhez szokott lakosság vakon teljesít mindent, addig itt jól tudjuk mi a helyzet. Vagyis attól hogy ott 3,5 hónap alatt lefutott az ügy, itt nem valószínű, hogy olyan gyorsan véget érne. Még a legoptimistább forgatókönyvek is nyári - őszi lecsengéssel kalkulálnak. Kérdés tehát: mi lesz a május első hetére tervezett írásbeli érettségikkel és a júniusi szóbelikkel?

erettsegi.jpg

A jelenlegi hivatalos álláspont "esetleges halasztásról" szól, ami lehet 1-2 hónapos csúszás is. Ez azonban felborítana mindent, a felvételi eljárásokat, továbbtanulást, mindent. Amellett egy nyárra halasztott érettségi - ha még tart a járvány - ugyanolyan epidemiológiai kockázatot jelent, mint egy májusi. Például írásbelin az egy teremben dolgozó fiatalok megfertőzhetik egymást, a szóbelin egyetlen terembe zárt érettségi bizottság járvány-kockázatot jelent (még ha csak egyetlen tanuló vizsgázik is, a bizottságnak jelen kell lennie) ... stb, stb.

Az egyetlen valódi megoldást az jelentené, ha a járvány-érintett évfolyamok egy teljes évvel később érettségiznének, vagyis a 2021-es "érettségi "szezonban" dupla évfolyam tenne vizsgát országszerte. Egy teljes évnyi haladékot jelentene mindez és 2021 májusáig szinte bizonyosan lefutna a járvány. Ezzel nem borulna fel az érettségi és felvételi időrend, nem lennének torlódások, nem kellene új processeket kidolgozni és nem kerülne veszélybe 100 ezer érettségiző diák egészsége és majdnem ugyanennyi tanár biztonsága sem.

Persze a dupla mennyiségű diák leérettségiztetése 2021-ben nagyobb kihívások elé állítaná a szervezőket, hiszen kétszeresére nyúlna az érettségi időszaka is, ám erre az előre pontosan ismert nehézségre (és többlet-terhelésre) bőven lenne idő felkészülni. (Több, mint egy esetleges nyári - őszi kínlódásra a járvány közepén.) Ugyanakkor előnye is volna: például az, hogy a jelenlegi végzősök, akik a tizenkettedikes tananyagnak csak 60%-át kapták meg formalizált oktatásban (a többit elvileg távoktatásban), így lehetőséget kapnának a maradék 40% átvételére is személyes előadásokon. (Bejárhatnának iskolai felkészítőkre, a járvány lecsengése után.)

Nem tudni mikor hozza meg a kormány a szükséges döntéseket a témát illetően, de hamarosan muszáj lesz dűlőre jutniuk az előkészületek miatt. Persze most minden szakértő, orvos és kutató a jövőt találgatja. Jelenleg a csoportos terjedés fázisában már napi 30-60 fertőzött-szám növekedéssel kell számolnunk, ami a harmadik fázisban még hatványozódhat is. A legvalószínűbb így az, hogy éppen akkor tetőzik majd nálunk a járvány, amikorra az érettségikre kerülne sor, azaz május eleje és június közepe közt. Reméljük józan döntést hoznak vezetőink.

iskola.jpg

A felelős döntés most, ebben a helyzetben az egy éves halasztás volna. Reméljük ez lesz idén a legkeményebb verdict, amit meg kell hozni odafent!

periodistas_szeles_logo.jpg

süti beállítások módosítása