Az emberiség az írás feltalálása óta, vagyis az elmúlt 5 évezredben számtalan nagy válságot átélt már. Óriási megrázkódtatás jelentett például Krisztus előtt 1200 évvel az úgynevezett tengeri népek támadása, mely elsöpört számtalan Kis-ázsia kultúrát (pl a Hettita Birodalmat) és teljesen átrajzolta a korabeli világ képét. Aztán jött az asszírok, majd a perzsák özönvíz-szerű támadása (a Krisztus előtti első évezredben) mely komolyan fenyegette az éppen sarjadó európai kultúrát  - többek közt a Hellasz virágzását - és az ókori Egyiptomot.

Az ókor nagy traumái persze nem értek véget a görög-perzsa háborúkkal, jött Róma fénykora és előbb a pun háborúk pusztítása (Krisztus előtti II.-III. század), majd a nagy rabszolgafelkelések kora (szicíliai rabszolgafelkelés Kr.e. 138-132, Spartacus-felkelés Kr.e. 74-71). Róma hosszú történelme alatt rengeteg nagy hódító hadjáratot indított és számtalan felkelést vert le, melyek hatalmas terheket róttak a lakosságra. Végül Krisztus után 476-ban a latinok birodalmát is elérte a vég: jött a hun hódítás és a népvándorlás kora, melyben az egykoron virágzó birodalom nyugati részeit elözönlötték a barbár germán törzsek. Összeomlott a római életforma és kultúra, helyét pedig átvette a kereszténységre épülő feudalizmus és hűbériség rendszere. A keleti rész még ezer esztendőt keresztül fennállt, 395-től egészen 1453-ig, amikor az oszmán terjeszkedés bekebelezte Bizáncot is.

A középkor aztán valóban bővelkedett válságokban és katasztrófákban: a frankok és avarok hódításait, háborúit a keresztes hadjáratok kora követte (1095-1291), amikor Európa egyszerre nyögte a Jeruzsálem felé vándorló keresztesek fosztogatásait és a rablólovagok portyáit (melyek komplett falvakat, településeket dúltak fel). Eközben Ázsia mélyéről elérte a kontinenst a tatárok százezres hada, majdnem kiirtva a magyar-lengyel területeket. Később következett a "sötét XIV. század" parasztfelkelésekkel, éhínséggel, háborúkkal - mint a 100 éves háború Franciaországban (1337-1453) - és a 30 millió áldozatot követő pestis (dögvész vagy Fekete halál). A történelem eddigi legnagyobb járványa 1347 és 1353 közti 5-6 évben elpusztította a 80-90 millió lakosú Európa több, mint egyharmadát. A bubópestisben szenvedők nyirokcsomói megduzzadtak, majd jött a hasmenés, hányás és a bőr vérellátásának zavarai miatt a fekete foltok megjelenése az arcon és ujjakon (innen a Fekete Halál elnevezés). A tüdőpestis legfőbb tünete véres köpet volt és még gyorsabb halált hozott, mint a bubópestis: rendszerint a kórokozó szervezetben megjelenésétől számított 10-14 napon belül.

Az emberiség legválságosabb korszakát a világháborúk után, a középkor vége jelentette, amikor az átlag-életkor a legalacsonyabb, a gyermekhalandóság pedig a legmagasabb volt. Fokozta a középkor általános rossz körülményeit az egyházi inkvizíció rendszere is, amikor a földesurak sanyargatását (a magas adókat) a papok elnyomása is fokozta és a nőkre a boszorkányság bűnét, a férfiakra pedig az eretnekség vádját süthették bármikor (iszonyatos kínzásokkal halálba segítve a "bűnösöket").

Az újkor némi javulást hozott a XVI. században, de újabb nagy háborúkat is eredményezett: megkezdődtek a gyarmatosító harcok (Amerika meghódítása, aztékok, maják, inkák leigázása), megjelentek Európa peremén a török hódítók (500 évre bekebelezve a Balkánt és 150 évre a Magyar Királyság egy részét) és milliókat irtott ki a XVII. századi Európát pusztító 30 éves háború. Ebben a német fejedelmek viseltek hadat a német-római császári hatalom ellen, miközben komplett városokat gyilkoltak halomra a több ezres (tízezres) zsoldoscsapatok. A XVIII. század végén kirobbant a nagy francia forradalom, melynek egyes szakaszai ismét soha nem látott szenvedést hoztak: a jakobinus időkben ugyanis 30 ezer francia polgárt nyakaztak le a guillotine nevű elmés "lefejező géppel" (alig egyetlen esztendő alatt).

Aztán felbukkant egy korzikai kisnemes (és katonatiszt), aki Bonaparte Napóleon néven meghódította Európát és 60 csatában győzte le sorra ellenfeleit. A napóleoni háborúkban (1799-1815) újra milliók haltak meg, többnyire a csatatereken, de gyakran a nélkülözés miatt. Közben újra és újra felbukkantak járványok: minden évszázadban visszatért a pestis, illetve - főleg a XIX. században - pusztított még egy egész sor bakteriális (baktériumok által terjedő) fertőző-betegség, mint a kolera, a hastífusz és a lepra.

Az európán kívüli világ a XIX. században a gyarmatosító hatalmak hódításait, háborúit nyögte: Anglia és Franciaország minden kontinensen óriási területeket szerzett meg magának, gyakran valósággal kiirtva a helyi, elmaradott népességek hadseregeit. A Brit Birodalom 30 millió négyzetkilométeres hatalmas impériumával a világtörténelem legnagyobb befolyási területét hozta létre a századfordulóra.

A XX. század újabb forradalmakat és világháborúkat hozott: 1914 és 1918 között az első, majd 1939 és 1945 közt a második nagy világégés együttesen közel 100 millió halálos áldozatot követelt, amihez hozzá számítandóak a nagy önkényuralmi rendszerek - nácizmus, fasizmus, kommunizmus - áldozatai is. Közben óriási gazdasági válságot jelentette a "nagy gazdasági világválság" is 1929-1932 között.

A háborúkat népirtások kísérték: 1915 és 1917 között az örmény népirtás Törökországban, majd 1933 és 1945 közt a zsidó népirtás (holokauszt) Európában. Ez utóbbi 6 millió áldozatot követelt és hihetetlen szenvedést hozott azokra, akiknek egyetlen bűne származása volt. Új jelenségként jelentek meg a koncentrációs és kényszemunka táborok: a nácizmus alatt például Auschwitz-Birkenauban (ahol gázkamrákban ölték tömegesen az embereket) a kommunizmus alatt pedig a Szovjetunió GULAG táboraiban (például Szibériában), ahol halálra dolgoztatták a politikai foglyokat. 

Iszonyúan nagy szenvedést hozott a világra, a történelem második legnagyobb járványa, a spanyolnátha is: mely az első világháborút követő években, 1918-1920 közt 20 millió ember halálát okozta. Bár ez a járvány az Egyesült Államokból indult ki, első közzétett jellemzőit és adatait Spanyolországhoz kötötték, ezért lett elnevezése is a spanyolnátha. Ezt már nem baktérium okozta (mint a pestist, a kolerát vagy a leprát) és megfékezése is nehezebbnek bizonyult.

A második világháború vége elhozta az atomkorszakot, mely 1945 augusztusában két atombomba ledobásával ébresztette rá arra a világot, hogy ez az új erő iszonyúan nagy veszélyt jelent a Föld egészére. A későbbi atomkatasztrófák is ezt igazolták, így a Majakban (1957), Csernobilban (1986) és Fukusimában (2011) bekövetkezett tragédiák. Ugyanakkor az emberiség idővel megtanulta kordában tartani és megfelelően használni a maghasadásban rejlő lehetőségeket, így ma világszerte több száz atomerőmű biztosítja az elektromos áramot civilizációnk számára. 

Bár a hidegháború (1946-1991) vértelenül ért véget, több, mint négy évtizedes időszakában több háborút is generált szerte a világban: koreai háború, vietnami háború, afganisztáni szovjet intervenció ... stb. A legnagyobb hidegháborús konfliktusban, a vietnámi háborúban 1955 és 1975 közt két millió vietnámi és közel 60 ezer amerikai halt meg teljesen értelmetlenül. Aztán a modern idők új problémákat hoztak: megjelent a nemzetközi terrorizmus és az azt kísérő háborúk sora (Irak, Afganisztán, Szíria). A nemzetközi biztonságpolitikai helyzet újra félelmekkel teli világot teremtett: az iszlám nevében ártatlanokat gyilkolók bárhol és bármikor fenyegetni tudták (és tudják) a nyugati világ lakosait. 2001 szeptember 11-én 2995 ember halt meg a terroristák által eltérített majd a New-Yorki WTC tornyokba csapódó repülőgépek pusztítása nyomán.

Az emberiség történelme tele volt katasztrófákkal, háborúkkal, járványokkal és egyéb tragédiákkal. A poszt ezeknek csupán töredékét tudta feleleveníteni, de már ezekből is kitűnik, hogy a válságok a kezdetek óta képezik szerves részét életünknek. Most a legújabb csapást a koronavírus járvány jelenti, melynek sajnos még nem látjuk a végét. Csupán bízhatunk abban, hogy miként a többi nagy válságot, ezt is átvészeljük majd valahogy. De a kérdésre, hogy meddig tart még a koronavírus-járvány kérdésre mi is csak találgathatunk.

Blogunk legutóbbi posztjai: Teljes kijárási tilalom, utolsó posztunk: Igaz, hogy a BCG oltások miatt a magyar lakosság védettebb?

2020.03.31.15:07